Tarpataki Tamás a globális vámháború agrárgazdasági összefüggéseiről tartott előadásában arról beszélt: az amerikai elnök 2024-es kampányígéretei mélyreható változásokat irányoztak elő az Egyesült Államok politikájában, amelyek számos területen azóta megvalósultak vagy folyamatban vannak. Ezek között is kiemelt helyen szerepel a gazdaság és adópolitika, valamint a külkereskedelmi deficit kezelését célzó univerzális importvámok.

Emlékeztetett: utóbbi kapcsán Donald Trump áprilisban bejelentette, hogy az Európai Unióra 20 százalékos viszonossági többletvám kivetését tervezi egyebek mellett agrár- és élelmiszeripari termékekre vonatkozóan, majd ennek 90 napos felfüggesztéséről hozott döntést.

Az unió válaszul 21 milliárd euró értékű import-termékkört lefedő intézkedéscsomagot fogadott el, amelyet Magyarország nem támogatott, mivel az ellenintézkedések bevezetése helyett a tárgyalásos megoldás mellett van. Az uniós intézkedéscsomag életbe lépését július 14-ig Brüsszel szintén felfüggesztette - fűzte hozzá a helyettes államtitkár.

Szavai szerint Európa igyekszik tárgyalásos úton megoldást találni erre a helyzetre, miközben az "óvatosság jegyében" válaszintézkedésekre is készül, ugyanakkor "tényleges ellenintézkedés nincs az asztalon ".

A közvetlen exportunk az Egyesült Államokba csekély mértékű – évente mintegy 80 millió € - a teljes agrárexporthoz képest, ami meghaladja a 13 milliárd €-t. Ugyanakkor érintheti a magyar szereplőket az a másodlagos hatás, amelyet a vámok az európai exportra gyakorolhatnak, mivel hazánk agrár és élelmiszerexportja több mint 80%-ban az EU belső piacára irányul. 

Amennyiben az amerikai többletvámok életbe lépnek, az a hazai agrárgazdaságra egyéb következményekkel is járhat: a megnövelt vámok horizontális hatásaként a költségek növekedésével és a nyereségesség csökkenésével lehet számolni, hosszabb távon pedig az ellátási láncok átrendeződésével kell számolni - húzta alá Tarpataki Tamás. Általánosságban pedig emellett a vámháború csökkenti a fogyasztói vásárlóerőt is, negatívan hat a keresletre és a beruházási kedvre, továbbá a fogyasztói bizalomra.

Rámutatott: "az elnöki rendelet indoklása alapján ez a vámintézkedés nem a külső partnerek ellen irányul, célja elsősorban az előző elnöki rezsim alatt kialakul külkereskedelmi deficit csökkentése, valamint az amerikai gazdaság stabilitását szolgáló intézkedéseket hozni". Ezzel együtt azonban tény, hogy ha a vámok valóban életbe lépnek, akkor „az talán a második világháború óta nem látott, erős kereskedelmi hullámokat vethet" - mondta jelezve, hogy a pontos következmények ma még nem láthatók előre.