A tárcavezető felhívta a figyelmet: augusztus 20-án a magyar emberek között megvalósuló, élő közösséget ünnepeljük. Ennek a közösségnek a több mint 1000 éves eredményeit, a természetét és tetterejét, valamint a jövőre vonatkozó céljait. A magyar államalapítás lényege a múlt és a jövő szándékos és átgondolt összekapcsolása. Varga Mihály emlékeztetett: Szent István király megtartotta a magyarok közösségének függetlenségét, miközben alkalmazkodott a helyi körülményekhez, és nyugati mintára, a nyugati kereszténységhez csatlakozva európai államot alapított. 

A múlt megtartása és a jövőre való felkészülés: e két elem köré csoportosítható mindaz, amit ma ünneplünk – szögezte le a tárcavezető. Mint mondta: augusztus 20-án ünnepeljük nemzetünk függetlenségét, törvényeinket és a keresztény európai kultúrát. A miniszter részletezte: az elmúlt ezer év során, számtalan külső támadás ellenére, Magyarország továbbra is önálló államként élheti az életét. Magunk alakítjuk a törvényeinket és magunk határozzuk meg a magyar létforma kereteit. Ebből ma sem engedünk, és később sem fogunk engedni. Törvényeink az Alaptörvénnyel kezdődően a közösség érdekét tartják a fókuszpontban, a legkisebb közösségtől, a családtól egészen a teljes magyar nemzetig, határon innen és túl. Ez az elv jelenik meg ma a családpolitikában éppúgy, mint a nemzetegyesítés iránti törekvéseinkben, a határon túli magyar közösségek védelmében.

A keresztény Európa alapértékeit a magyarság ezer éven át ugyanúgy ápolta és oltalmazta a külső támadásokkal szemben, mint ahogyan azt ma is tesszük. A pogány államból lett Magyarország ma a keresztény Európa védőpajzsa – húzta alá Varga Mihály.