Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége alatt megvalósuló kétnapos rendezvényre 13 különböző országból több mint 300 szakértő, köztük a világűr kutatásában és az iparágban meghatározó szakemberek és cégek regisztráltak, hogy a legújabb űrtechnológiai és innovációs trendekről osszák meg gondolataikat. Az EU Space Days 2024 esemény célja, hogy bemutassa az űrtechnológia legújabb vívmányait, erősítse a nemzetközi együttműködéseket, és hangsúlyozza az innováció jelentőségét az európai űrkutatásban és iparban. Ezáltal az esemény nemcsak Magyarország, hanem egész Európa számára fontos mérföldkövet jelent.

A rendezvény fókuszában az Európai Unió űrprogramjai álltak, különösen a Galileo, Copernicus és IRIS² programok, amelyek nemcsak az űrkutatás jövőjét formálják, hanem kulcsszerepet játszanak az európai zöld átmenetben és a digitális fejlődésben is. Rodrigo da Costa, az Európai Unió Űrprogramügynökségének ügyvezető igazgatója, valamint Guillaume de la Brosse, az Európai Bizottság űrpolitikáért felelős szervezeti egység vezetője, és Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, köszöntőikben a biztonsági és védelmi prioritások, illetve a fenntarthatóság kérdéseit is érintették, és helyezték az esemény középpontjába.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára az űripari beszállítói képességek fejlesztése iránti kormányzati elkötelezettséget hangsúlyozta, és a nemzetközi partnerségek jelentőségére hívta fel a figyelmet. „Magyarország meggyőződése, hogy együttműködés révén jelentős eredményeket érhetünk el a válságálló, és csak Európában már most több mint 230 ezer embernek magas hozzáadott értékű munkát adó űripar területén. Szakértői becslések szerint 2040-ben az űrgazdaság körülbelül 1 billió amerikai dollár értéket tesz ki – amiből sem Európa, sem Magyarország nem maradhat ki. Az EU Space Days is bizonyítja, hogy a közös célok, az
innováció és a nemzetközi kapcsolatok erősítése által nemcsak Európában, hanem globálisan is meghatározó szereplővé válhatunk.”

A konferencia során szó esett az EU és az ESA (Európai Űrügynökség) jövőbeni prioritásairól is: a versenyképesség növeléséről, a fenntarthatóságról, és az új kutatási programok, például a Horizon Europe és a CASSINI támogatásáról. Mindez hozzájárult a nemzetközi kapcsolatok erősítéséhez és az űripar előtt álló kihívások, mint például az űrszemét problémájának megoldásához, amely területen magyar cégek is aktívan bekapcsolódtak az ESA programjaiba. Az EU Space Days során felszólalók kiemelték az Európai Űrügynökséggel és az Európai Unió Űrprogramügynökségével való szoros együttműködés fontosságát, valamint a magyar cégek szerepvállalását a nemzetközi értékláncban.

Az eseményen bemutatásra kerültek Magyarország legújabb eredményei, amelyek tovább erősítik az ország helyét nemzetközi viszonylatban. Az oktatás területén az UniSpace program keretében 17 magyar egyetem közösen dolgozik az űrtudományi képzések bővítésén, hogy biztosítsa a szakember utánpótlást és erősítse a nemzetközi tudástranszfert. Ezen felül a magyar kormány egyik kiemelt célkitűzése a nemzeti űrügynökség felállítása, amely hatékonyan képes támogatni a hazai szereplők nemzetközi érvényesülését a drasztikusan fejlődő területen.

„Magyarország az utóbbi években kiemelkedő eredményeket ért el az űrkutatás és űrtechnológia területén” – mondta Szolnoki Szabolcs technológiáért felelős helyettes államtitkár. „Magyarország első űrtechnológiai tervező- és gyártóközpontjának létrehozása, valamint a HUNOR kutatóűrhajós misszió példái jól mutatják, hogy Magyarország is vezető szerepet kíván vállalni a nemzetközi ökoszisztémában.”

A rendezvény részeként megnyitásra került a Copernicus Earth Art Kiállítás, amely lehetőséget biztosít a látogatóknak, hogy új szemszögből, az űrből tekintsék meg Magyarország és a világ tájait. A kiállítás december 13-ig ingyenesen látogatható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Lágymányosi Campusán.