Éves alapon a magyar gazdaság növekedett a második leggyorsabban az EU-ban a harmadik negyedéves adatok alapján - ismertette Palkovics László egy autóipari szereplőkkel folytatott egyeztetésen. Az innovációs és technológiai miniszter a kormány hosszú távú ágazati terveiről, a szektor szállítási igényeit is kiszolgáló logisztikai hálózatok és vasúti kapacitások fejlesztéséről, bővítéséről tájékoztatta a résztvevőket, áttekintette velük az iparág legsürgetőbb problémáit, világméretű kihívásait.
A koronavírus-járvány mindenütt súlyos csapást mért a gazdaságra, azonban a kormány eredményes válságkezelésnek és a sikeres újraindításnak köszönhetően a magyar gazdaság az elsők között állt vissza a korábbi kerékvágásba. Bár összességében elmondható, hogy jól teljesítettünk a válságban, vannak iparágak, amelyek talpra állása egyéb tényezők hatására is elhúzódik, ezek egyike az autóipar. Egy friss kutatás szerint a járműgyártás teljesítménye várhatóan 2023-ban haladhatja meg a 2019-es szintet. A megoldási lehetőségek feltérképezése, közös javaslatok kidolgozása érdekében hívtuk össze a legjelentősebb autóipari szereplőket. Az egyeztetés megerősítette, hogy a legnagyobb problémát változatlanul a globálisan is rendkívüli nehézségeket okozó chiphiány jelenti - ismertette a részleteket Palkovics László.
Az idei első háromnegyed éves adatok átlaga alapján a magyar gazdasági növekedés 7,3 százalékkal, a második leggyorsabb volt az egész unióban. A magyar kormány várakozásait is felülmúlja a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése, amely még az idei évben 7,6 százalékos bővülést jósol Magyarországon - emelte ki miniszter. A gyors növekedés elsősorban a magyar kormány gazdaságélénkítő lépéseinek köszönhető. A vírusválságban a magyar kormány az Európai Unióban elsőként juttatta a hazai cégeket technológiafejlesztésre is kiterjedő, példátlanul nagy összegű beruházásösztönző forrásokhoz - emlékeztetett a tárcavezető.
A munkaerő-piaci adatok elérték, sőt meg is haladták a vírus előtti szintet. A teljes foglalkoztatottság a 15 és 64 év közöttiek körében 73 százalék, amely nem csupán az EU, hanem a többi visegrádi ország átlagát is meghaladja. Az utóbbi időben a munkaerőpiac látványosan a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába rendeződött át, az IT szektorban 20, a tudományos és műszaki területen pedig 11 százalékos a növekedés. Mindehhez a gazdaság organikus növekedésén túl a kifejezetten a foglalkoztatottság növelését célzó kormányzati intézkedések is hozzájárultak. A Vállalkozások munkaerő támogatása program már több mint 15 milliárd forinttal segítette az álláskeresők elhelyezkedését, mintegy 28 ezer fő után már meg is ítélték a támogatást. A gazdasági növekedés eredményeiből a magyar családok az eddiginél még nagyobb mértékben részesülhetnek majd a minimálbér és a garantált bérminimum közel húsz százalékos megemelésének köszönhetően - fejtette ki Palkovics László.
Megosztom