A helyettes államtitkár rámutatott, az éghajlatváltozás egyre nagyobb mértékben növeli a természetes és kulturális tájak – köztük az erdők – sebezhetőségét, ami világszerte súlyosabb és gyakoribb erdőtüzekhez vezet. A tűzesetek hozzájárulnak a biológiai sokféleség csökkenéséhez, a szárazföldi szénmegkötési kapacitások mérséklődéséhez, valamint az erdők, lápterületek és más tűzérzékeny ökoszisztémák degradációjához.

Mocz András kiemelte, Magyarország erdőgazdálkodási gyakorlata a megelőzést és a gyors beavatkozást tekinti alapelvnek. Ezt szolgálják az olyan kezdeményezések, mint a Klímaadaptációs Fórum és Cselekvési Terv, amely az éghajlatváltozásra adott válaszokat ágazatokon átívelően, összehangoltan koordinálja. A távérzékelési és dróntechnológiák alkalmazásával ma már hatékonyan nyomon követhető az erdők vízháztartása, az erdőtűz-veszélyeztetettségi zónák alakulása, valamint a beavatkozások eredményessége is.

Magyarország a kiegyensúlyozott, aktív erdőgazdálkodás híve, amely a természetvédelmi, gazdasági és biztonsági szempontokat egyszerre érvényesíti. Célunk, hogy erdeink ellenállóbbak, egészségesebbek és fenntarthatóak legyenek a jövő generációi számára tette hozzá.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a regionális együttműködések kulcsfontosságúak az erdőtüzek hatékony kezelése érdekében. Ennek részeként javaslat született egy Globális Erdészeti Tudásmegosztó Rendszer létrehozására. A többnapos nemzetközi találkozó, amelyen számos európai ország képviselője vett részt, az erdőtüzek megelőzésével és kezelésével kapcsolatos jó gyakorlatok megosztását és átvételét tűzte ki célul. A résztvevők közös üzenete szerint az erdőtüzek kialakulásának összetett okai és a növekvő kihívások összehangolt, globális fellépést tesznek szükségessé.

(AM Sajtóiroda)