A tárca nélküli miniszter éves meghallgatásán kiemelte: a közszolgáltatások a pandémia alatt is folyamatosan működtek, az állami vállalatok megőrizték a munkahelyeket, a munkavállalók egészségét, megerősödött a válságállóságuk, innovációval, digitalizációval, kreativitással alkalmazkodtak az új, megváltozott helyzethez.

    A gazdasági bizottságban Mager Andrea elmondta, az állami vállalatok speciális járványkezelési intézkedéseket hoztak. Többek között példaként említette, hogy az MVM a kritikus infrastruktúráknál bentlakásos rendszert alkalmazott, a Magyar Posta érintésmentes kézbesítést vezetett be, a nyitott pultos postákon plexifalakat szerelt fel, a MÁV a 65 év felettieket mentesítette a munkavégzés alól, speciális fertőtlenítést vezetettek be, a Volánbusz felfüggesztette az elsőajtós felszállást.

    A portfóliójukba tartozó állami társaságok 2020-ban a pandémia miatt 184 milliárd forint bevételtől estek el, a védekezés költsége 13,3 milliárd forintot tett ki, a közvetett és közvetlen hatás tavaly 92,3 milliárd forinttal csökkentette az eredményt - mondta Mager Andrea.

    A tárca nélküli miniszter beszámolt a különböző vállalati integrációkról is. Egyebek közt megemlítette, hogy az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank integrációjával létrejött a Magyar Bankholdig, amelyben 30,35 százalékos részesedése van a magyar államnak. A bankholdinggal Magyarország második legnagyobb bankja jött létre a mérlegfőösszeg alapján. A pénzügyi piac 2021-ben visszaigazolta a tranzakciót azzal, hogy a Moody's javította a Budapest Bank és az MKB egyes minősítéseit, kilátásaikat.

    A beszámolóban Mager Andrea kitért arra is, a MÁV és a Volán integrációjával cél a tarifaközösség elérése, vagyis az, hogy egyfajta jegy és bérlet legyen bármelyik államilag finanszírozott vasúti és buszos közlekedési eszközökön. Öt állami regionális víziközmű-társaság és az állami tulajdonú vízközmű-eszközvagyon tulajdonosi joggyakorlója 2021. januártól a Nemzeti Vízművek Zrt.

    Jelezte, az MVM-integrációval Magyarországon a harmadik, Közép-Európában a tizenegyedik legnagyobb árbevételű csoport jött létre. Az a cél, hogy a csoport regionális tevékenységből származó EBIDTA részaránya 2025-re 25 százalékra növekedjen.

    Mager Andreát kedden a költségvetési bizottságban is meghallgatták.

    A költségvetési bizottságban a tárca nélküli miniszter hangsúlyozta, hogy az állami társaságok finanszírozással és állami beruházásokkal segítik a gazdaság újraindítását.

    Hozzátette, a Magyar Fejlesztési Bank csoport a járvány hatásainak mérséklésére több mint 4488 milliárd forint forrást juttat a magyar gazdaságba, tőkeprogramjai olcsó és rugalmas alternatívát biztosítanak a piacnak.

A tárca nélküli miniszter elmondta, hogy az állami vállalatok gazdasági adatainak egységes kezelésére gazdasági adattárházat hoznak létre, amely lehetővé teszi majd, hogy a tulajdonosi joggyakorlók képesek legyenek gyorsabb, adatvezérelt döntéshozatalra.

    Mager Andrea beszámolt arról, hogy elkezdődött a Mátrai Erőmű több évig tartó átalakítása, amely a következő évtized egyik legfontosabb hazai energetikai projektje lesz. A széntechnológia kivezetése a kormány és az Európai Unió energia és klímapolitikai céljainak is megfelel. A projekt egyben átfogó térségfejlesztési program is lesz, az a cél, hogy az erőmű a régió kiemelt foglalkoztatója maradjon.

    Az alapítványok állami vagyonnal történő ellátásával kapcsolatos képviselői felvetésekre válaszolva Mager Andrea a költségvetési bizottságban elmondta, a nemzeti vagyont a nemzeti kormánytól nem kell félteni, továbbra is főszabály az állami tulajdon nemzeti kézben tartása, gyarapítása. A közérdekű alapítványok közfeladatot látnak el, közcélt szolgálnak. Megjegyezte, most az egyetemek vagyonhoz jutnak, ellentétben a ppp-konstrukcióval, ahol adósságot kaptak. Az egyetemi szektorban tiszta, egyértelmű viszonyok jönnek létre, a felsőoktatás modellváltását a vagyonkezelői alapítványoknak erősíteniük kell.

    Képviselői felvetésekre elmondta, a Mátrai Erőmű fejlesztéséhez európai uniós forrásokat vonnak be, ezek tervezése folyik. Egyebek közt megemlítette, hogy a korábbi külföldi tulajdonos az erőművet nem tartotta karban, 101 milliárd forintot vitt ki profitként. Ha értékteremtésre is figyelt volna, akkor a magyar államnak most kevesebbe kerülne az erőművet a XXI. századba átvinni.