Bóka János megnyitó beszédében úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségek védelmének és támogatásának "nem az a járható útja, hogy európai szintű védelmi és támogatási rendszert alakítunk ki, hanem az, hogy megőrizzük a nemzetállamokat és képességüket arra, hogy fenntarthassák és megerősíthessék sajátos kapcsolatukat nemzeti közösségeikkel".

A miniszter szerint a nemzet, mint politikai közösség és a nemzeti kisebbség az EU számára "nem létező, de legalábbis nem védendő érték". Az unió intézményeiben nem látszik a nemzeti kisebbségek helyzetének felkarolását célzó politikai szándék, nem indult el érdemi gondolkodás az uniós szintű kisebbségvédelmi politika kialakításáról - mondta, megjegyezte: az EU Alapjogi Ügynöksége többszöri felhívásuk ellenére is kifejezetten passzív maradt a hagyományos nemzeti kisebbségek jogainak védelme terén.

Bóka János szavai szerint a nemzeti kisebbségek ügyének segítése érdekében két területen, a bővítési politikában és a kulturális örökségvédelemben érdemes a magyar EU-politikának aktívnak lennie.

Mint mondta, Szerbia uniós csatlakozásával első alkalommal válhat úgy egy ország az EU tagjává, hogy "közben kiemelt figyelmet szentel a nemzeti kisebbségeknek, illetve konkrét lépéseket tesz a kisebbségi közösségek helyzetének javítására". 

Kitért arra is, hogy a kulturális örökségvédelemmel eddig a Tanácson belül csak informális munkacsoport foglalkozott, a magyar elnökség azonban célként tűzi ki, hogy formális munkacsoporttá alakítsa azt. Szeptember 9-én pedig az EU-elnökség égisze alatt nemzetközi konferenciát szerveznek a kulturális örökségvédelemről - tette hozzá. "Célunk az, hogy megszólaljanak a Hungary Helps és más ügynökségek projektjeinek kedvezményezettjei és ezzel felhívjuk az EU döntéshozóinak figyelmét a kulturális örökségvédelem jelentőségére, valamint a migrációra, a fejlesztéspolitikára és a klímaváltozásra gyakorolt fontos hatásaira" - fogalmazott.

Bóka János hangsúlyozta: a nemzet, mint politikai közösség érték és annak helyettesítése vagy felváltása "nem kívánatos". "A nemzet mint politikai közösség fennmaradásához a szuverén nemzetállamok léte elengedhetetlen" - szögezte le.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy az európai integrációval a tagállamok nem az önrendelkezésüket és függetlenségüket kívánták feladni, hanem éppen ellenkezőleg. "A régió nemzetei a nagy alkut valahogyan úgy képzelték el, hogy egyes hatáskörök átruházása, illetve közös gyakorlása révén együtt erősebbek lehetünk, mint külön-külön, és lehetséges lesz, hogy együtt is mindannyian megmaradhassunk annak, akik vagyunk" - fogalmazott, hozzátéve, nem a nemzetállamok meghaladása, hanem azok megerősítése volt a célkitűzésük. 

(MTI)