Kovács Pál államtitkár az interjúban elmondta, hogy az atomenergia teljes mértékben megfelel az uniós környezetvédelmi kritériumoknak, biztonságos és fenntartható energiaforrás, ezért az atomenergiának is helyet kell kapnia az unió „zöldprogramjában”. Ennek érdekében hét uniós tagállam vezetője - köztük Emmanuel Macron francia elnök, valamint Orbán Viktor magyar kormányfő - közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz , hogy a nukleáris energiát ne csak elismerjék, de - a technológiasemlegesség elvét tiszteletben tartva - támogassák is, hiszen az atomerőművek jelentős mértékben hozzájárulnak a klímacélok eléréséhez. A levélben emlékeztetik rá az Európai Bizottság vezetőit, hogy minden tagállamnak szuverén joga eldönteni, hogyan teljesíti a vállalásait.
Az új atomerőművi projektek nemzetközi nagyberuházásokként működnek: platformot biztosítanak a tagállamok és harmadik országok közötti gazdasági és tudományos együttműködésnek. A Paks II. beruházás kiváló példája ennek: az irányítástechnikai tender győztese a francia-német Framatome-Siemens konzorcium, a turbinákat egy amerikai-francia világcég, a General Electric-Alstom gyártja
- emelte ki az államtitkár.
Fenntartható, biztonságos és környezetbarát energiára van szüksége a gazdaságnak és a lakosságnak is, ami az év minden napján, valamint a nap minden percében a rendelkezésünkre áll. Kaliforniában és Texasban a szélsőséges időjárás miatt több tízezer család maradt áram, és emiatt ivóvíz nélkül. Ezek az államok jelentős mátékben támaszkodnak megújuló energiaforrásokra. De Európában is egyre gyakoribbak az ellátási zavarok. Pár héttel ezelőtt Svédországban például annyira megugrott az áramfogyasztás, hogy arra kérték a lakosokat, a hidegebb napokon ne porszívozzanak - mondta Kovács Pál.
A korábban említett példák tökéletesen rávilágítanak, hogy a megújuló energiaforrások esetében az ellátásbiztonság komoly probléma. Erre Németországban a Szövetségi Számvevőszék (BRH) is rámutatott, amikor jelentésükben lesújtó kritikákat fogalmaztak meg a német energiafordulat megvalósításáról. A BRH szerint a szövetségi kormány az energiapolitika területén hibásan járt el, ami a német gazdaság versenyképességét is hátrányosan befolyásolja. A kritika középpontjában a túl magas villamosenergia-árak és az ellátásbiztonság hiányosságai állnak - hangsúlyozta az államtitkár, majd hozzátette: az összes Európai Uniós tagállam közül Németországban a legmagasabb a háztartások áramdíja, háromszorosa annak az árnak, amit a magyar fogyasztók fizetnek.
Megosztom