A megjelent törvénymódosítás értelmében erősödik a felsőoktatás és szakképzés kapcsolata, így a technikumi képzésben résztvevő tehetséges hallgatók az utolsó évükben előzetes hallgatói jogviszonyt létesíthetnek felsőoktatási intézményekkel, így a szakmaszerzés mellett a továbbtanulás lehetősége is biztosított a végzősök számára.

A törvénymódosítás bevezeti a rokon képzési terület fogalmát, amelynek értelmében az átjelentkezések a hasonló, azaz rokon képzési területek szakjai esetében is lehetségessé válnak, segítve a hallgatók rugalmas karrierválasztását. továbbá kiegészíti a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt a kooperatív doktori képzés fogalmával, amelynek célja a vállalati együttműködésben folytatott doktori tanulmányok ösztönzése, az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, valamint a tudás alapú gazdaság megerősítése. A doktoranduszok kutatásaik eredményeit a képzés során olyan témákban fejthetik ki, amelyek jól felhasználhatók az adott piaci, ipari szereplők számára, ezáltal növelhetik munkáltató cégeik versenyképességi pozícióit.

A kormány korábbi döntésének megfelelően biztosítja a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus által vezetett Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) 2024-2030 közötti működéséhez és fejlesztéséhez szükséges szervezeti kereteket. A CMF a jövőben a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványhoz kerül. Továbbá 2024. március 1-jétől az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetnek az Amerikai úti telephelye és az Országos Mozgásszervi Intézet Szanatórium utcai telephelye szintén a Semmelweis Egyetem részévé válik.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal kapcsolatban jelenleg zajlik a szervezeti működés és a kutatásfinanszírozási rendszer felülvizsgálata a tudományos kiértékelés folyamatával párhuzamosan. A törvényben megfogalmazott módosítások célja, hogy a HUN-REN a jelenleginél hatékonyabban tudja támogatni a kutatómunkát, valamint egy olyan eredményalapú finanszírozást vezessen be, amely ösztönzi a nemzetközi térben való előrelépést. A törvénymódosítás értelmében megvalósuló új működési modell a HUN-REN, a KIM és a Magyar Tudományos Akadémia megállapodásának eredményeként a teljesítményt helyezi a fókuszba. Mindez hozzájárul a Neumann János Program azon célkitűzéséhez, hogy Magyarország 2030-ra a világ legjobb 25 és Európa legjobb 10 innovátora közé tartozzon. A felsőoktatás tekintetében a kormány célja, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem a világ legjobb 100, további három pedig Európa legjobb 100 intézménye közé kerüljön.