Elmondta, a magyar szakképzés világviszonylatban a 10 helyen áll, Európában ezüstérmes, az OECD-államok között pedig a munkaerőpiaci felkészültséget adó oktatásban bronzérmes. Az államtitkár kijelentette, a világ legjobb szakképzését építik ki Magyarországon a jelen és a jövő fiataljai számára. Szerinte a siker kulcsa egyebek közt a piaci szereplők bevonásával készült jól kidolgozott stratéga, valamint az odaadó oktatók, szakemberek részvétele. A magyar szakképzést a nemzetközi mezőnyben kiemeli összetettsége, mert nemcsak a szakképzés egy elemére fókuszál, hanem az összes aspektusra. Hozzátette, ebben az összetett szakképzési rendszerben újulnak meg iskolák, amelyre mintegy 400 milliárd forintot biztosítottak a jelenleg zajló 21. századi szakképző intézményfejlesztési programban, ebből 96 milliárd forint értékben 34 helyszínen újulnak meg az iskolák, a következő években további 100 milliárd forintot fordítanak az infrastruktúra fejlesztésére. Kiemelten kezelik az oktatók helyzetét is, a több mint két és félszeres pedagógusi béremelésnek köszönhetően a szakképzésben a legkisebb oktatói bér is eléri a havi 705 ezer forintot. Megjegyezte, az elhivatott szakemberek nemcsak tanítják, mentorálják is a fiatalokat.

Varga-Bajusz Veronika rámutatott arra is, hogy az oktatás színvonalának emelése mellett szélesítik a szakképzési palettát, a szakképzési centrumok képesek arra, hogy teljes mértékben kielégítsék az ország régióinak szakképzési igényeit, a piaci szereplők bevonása pedig emeli a gyakorlati képzés színvonalát, tőkét vonz az oktatásba, fejleszti az adott régió gazdasági versenyképességét, erősíti a népességmegtartó erőt. A jó szakma aranyat ér, hiszen biztos megélhetést, kiszámítható karriert, szabadságot, értékes munkát ad. A friss szakmunkások egy évvel az iskola végzése után már átlagosan a minálbér kétszeresét keresik, a jól képzett szakemberek pedig vonzóvá teszik Magyarországot a csúcstechnológiás ipari beruházások számára - fogalmazott az államtitkár. 

Varga-Bajusz Veronika szólt arról is, hogy a magyar szakképzés a műszaki, informatikai felsőoktatás előszobájává vált, különösen az okleveles technikusi képzések által, amely kreditet is jelent a továbbtanulásban. Felidézte, hogy az Apáczai ösztöndíj a hátrányos helyzetű fiatokat segíti a szakképzésben. A program rendelkezésre álló mintegy 7 milliárd forint keretéből az idei tanévben mintegy 2,8 milliárd forintot fordítanak a tehetséges rászoruló diákok támogatására, akiket mentorok is segítenek - ismertette. Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta, a magyar szakképzés sikerét mutatja, hogy az idén mintegy 300 ezren kezdik meg a tanévet a szakképzésben, ebből 44 ezren "gólyák", és 2022 óta 64 százalékkal nőtt a szakképzésből egyetemre érkező diákok száma. 

Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke egyebek közt arról beszélt, hogy a magyar gazdaság számára fontos, hogy a szakképzésből kikerülők megállják a helyüket. Az Apáczai ösztöndíjprogram sikeres, négy év alatt évente átlagosan mintegy 5 ezer tanulónak nyújtott ösztöndíjat. Az idei Apáczai ösztöndíjprogramra augusztus 27. és a szeptember 23. között lehet jelentkezni - hívta fel a figyelmen a hivatal elnöke.

Csányi Róbert projektmenedzser elmondta, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) Apáczai ösztöndíjprogramban 6,865 milliárd forint keret áll rendelkezésre 2023-2027 között, a keret tervezett megemelésével ez az összeg 12,265 milliárd forint lehet. A projektmenedzser ismertette, hogy felmérésük szerint a programban eddig támogatott diákok az eddigieknél jobb tanulmányi eredményt értek el, kevesebbet mulasztottak igazolatlanul, és motiváltabbak lettek.