A legforgalmasabb nap nagyszombat volt, a négycsillagos szállodák például 86%-os kapacitás-kihasználtságot mutattak. A ragyogó idő a legtöbb utazót – a főváros mellett – fürdővárosainkba vonzotta: Hévízre, Balatonfüredre, Hajdúszoboszlóra, Siófokra és Egerbe érkeztek a legtöbben. Az ünnepek alatt nemcsak a vendégforgalom volt kimagasló, a szálláshelyek bevételei is mintegy 28%-kal múlták felül a az egy évvel ezelőttieket.

 
Az ünnepi hosszú hétvégén rekordszámú, több mint 300 ezer vendég pihent a magyarországi szálláshelyeken, amelyek több mint 700 ezer vendégéjszakát regisztráltak. Nagyszombaton pedig egyenesen ki lehetett volna tenni a megtelt táblát. Ezen a napon a szállodákban országosan 80%-os volt a kapacitás-kihasználtság, a budapesti négycsillagos hotelekben a 91% ot is elérte, és vidéken is 83%-os foglaltságot mértek.

A magyar fővárosban a külföldi turisták száma 40%-kal nőtt tavaly húsvéthoz képest, a legnagyobb számban Olaszországból, az Egyesült Királyságból és Spanyolországból érkeztek látogatók. A vidéki szálláshelyeken a nemzetközi vendégek száma 34%-kal emelkedett, és a Balatont csaknem 53%-kal választották többen, mint 2024-ben. A vidéki szálláshelyekre a legnagyobb számban a csehek, a szlovákok és a németek érkeztek, a legkeresettebb úticéljaik a hazai fürdővárosok: Hévíz, Bük és Sárvár voltak.

 
A kedvező időjárású hosszúhétvége látványosan fokozta a belföldi utazókedvet is. A fővároson kívül a legtöbben Debrecenből, Szegedről, Kecskemétről, Nyíregyházáról és Győrből indultak útnak. A hazai utazók közül sokan keresték fel a fővárost, ahol tavalyhoz képest 30%-kal több hazai vendéget regisztráltak. A belföldiek körében legnépszerűbb vidéki desztinációk pedig a
Balatont követően a Mátra-Bükk, Budapest környéke, Debrecen és térsége, valamint a Tokaj és Nyíregyháza térségek voltak.

 
A vendégek többsége (53%-a) szállodákban szállt meg, de a magán-és egyéb szálláshelyek is jelentős forgalmat bonyolítottak, a vendégek harmada itt foglalt szállást. A hotelek között a négycsillagos szállodák bizonyultak a legnépszerűbbnek, a vendégek 57%-a választott ilyen típusú szállást.

 
A kiemelkedő látogatószámnak köszönhetően a húsvéti hosszú hétvége bevételi rekordot is hozott, közel 19 milliárd forinttal gazdagította a szálláshelyeket, ami mintegy 28%-os növekedés az előző évhez képest. A vendégforgalom és a szálláshelyi bevételek folyamatos, dinamikus bővülése megerősíti, hogy Magyarország továbbra is kiemelten vonzó desztináció a
hazai és a nemzetközi utazók körében egyaránt. A turizmus a magyar gazdaság stratégiai jelentőségű ágazata, amely mintegy 400 ezer családnak nyújt megélhetést, és az elmúlt év kivételes eredményeinek köszönhetően az egyik legfontosabb gazdasági húzóágazattá lépett elő. Az év eddigi adatai alapján minden adott ahhoz, hogy 2025 felülmúlja a tavalyi sikereket, tovább erősítve az ágazat szerepét Magyarország gazdasági növekedésében és versenyképességében.