Panyi Miklós a Rákóczi Szabadegyetem demográfiáról szóló panelbeszélgetésén hangsúlyozta, Nyugat-Európa ötven-hatvan évvel ezelőtt mindhárom területen más úton indult el, amelynek következményeivel most szembesül, erről a problémás útról pedig nem nagyon fog tudni letérni. Az államtitkár utalt arra is, Magyarországnak a 2002 és 2010 közötti kormányok elhibázott családtámogatási- és gazdaságpolitikájából eredő népességcsökkenéssel is meg kellett küzdenie. Ha a fertilitási ráta abban az időszakban nem zuhan be, akkor 150-200 ezerrel több gyerekkel több született volna meg, akik most hiányoznak az iskolákból és hiányoznak a belső munkaerőpiacról - fogalmazott Panyi Miklós.

Egy 2019-es Eurostat-felmérés szerint az európai gyermekek mintegy 16 százaléka unión kívülről érkezett édesanyától származik, addig ez a szám Magyarországon mindössze két százalék - mondta el Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette, 2011-ben mindössze 1,23 volt a születési ráta Magyarországon, ez a szám a kabinet családpolitikájának köszönhetően 2022-ben elérte az 1,59-et, úgy, hogy - részben a Ratkó-korszak hatásai miatt - több mint 300 ezer szülőképes korú nővel lett kevesebb.

Ha nem történtek volna meg ezek az intézkedések, akkor egy Győr méretű várossal csökkent volna a magyar népesség - értékelt a politikus. Nagy-Vargha Zsófia kifejtette, a családalapítás során elsődleges fontosságú otthonteremtéssel, a családok anyagi biztonságának és a lakhatás támogatásával a kormány az elmúlt tizenhárom évben tényleges segítséget nyújtott a családoknak.

Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke hozzászólásában elmondta, a legfrissebb statisztikai adatok szerint nincs egyetlen egy európai uniós ország sem, ahol a termékenység eléri a reprodukciós szintet, vagyis amelyik országban emelkedik a népesség, ott a növekedést csak a bevándorlás okozza. Hangsúlyozta, Európában demográfiai válság van, ami nem most kezdődött és egy-két éven belül nem fog véget érni.