A pénzügyminiszter hangsúlyozta: Magyarországon a repülőgépgyártásnak tradíciója van, az ágazat fejlesztése hazánk védelmi képességeit erősíti. A tárcavezető rámutatott: a magyar gazdaságnak évtizedes extenzív korszak után egyre inkább az intenzív növekedésre kell átállnia. Ez a hozzáadott érték növekedését jelenti, aminek az alapja a kiváló minőség. Mint mondta: a Magnus új szerelőcsarnokát az intenzív gazdasági növekedés egyik fontos elemének tekinthetjük, mert garantálja a minőséget, valamint a jelentős hozzáadott értéket. A vállalat hatmilliárd forint összértékű beruházásával megkezdődhet az új, négy üléses repülőgépek hazai gyártása, tisztán magyar tulajdonosi háttérrel. Az új repülőgép-modell alkalmazható lesz oktatási célokra, pilóták alapképzéséhez is. Varga Mihály kiemelte: a repülőgépipari fejlesztések erősen kapcsolódnak a védelmi iparhoz, így a béke megőrzéséhez is. Az itt felhalmozódó repülőmérnöki és gyártói tudás a korábbinál több hazai szakembert jelent, ami szintén Magyarország védelmi képességeit erősíti – tette hozzá a pénzügyminiszter. A tárcavezető arra is kitért, hogy habár a külső gazdasági környezet továbbra sem kedvező, mégis egyre gyarapodnak azok a nemzetközi előrejelzések, amelyek a magyar gazdaság kilátásainak javulását mutatják. A tavalyi év végére letörtük az inflációt, mindvégig megőriztük a 4,7 millió magyar munkahelyet, és ma már a külkereskedelmi mérlegünk is pozitív, illetve a reálbérek is újra növekedésnek indultak. A 2024-es évtől Magyarország visszatérhet a korábban megszokott egyensúlyi növekedési pályára, a jövő évben az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehetünk.

( Pénzügyminisztérium )