A tárcavezető elmondta: tizenkét magyar egyetem szerepel a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában, három a legjobb két százalékban, egy pedig tudományos teljesítményének köszönhetően már a legjobb egy százalékhoz tartozik. A miniszter kitért arra, több mint 46 ezer külföldi diák jár magyar egyetemekre, kiváló az orvosképzés, az állatorvosképzés, de egyre elismertebbek és keresettebbek nemzetközi szinten a magyar tudományegyetemek is. Közölte: az a céljuk, hogy 2030-ra legyen magyar egyetem a világ legjobb száz egyeteme között és legyenek magyar egyetemek Európa top száz egyetemei között. "Ha pedig jogtalan döntésekkel megpróbálják Magyarországot bezárni, Magyarország a Pannónia Programmal nyit a világra, kutatóinkat a HU-rizont program segítségével a világ vezető egyetemivel kapcsoljuk össze" - mondta.

Hankó Balázs hangsúlyozta: a megújult felsőoktatás egyik fontos célkitűzése, hogy az egyetemek szorosabban működjenek együtt a helyi társadalommal és helyi gazdasági szereplőkkel. A miniszter a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) átalakulásáról szólva azt hangsúlyozta, az autonóm magyar felsőoktatást segítették, amikor az egyetem kezdeményezésére támogatták, hogy a BME fenntartói jogát gazdasági társaságba vigyék át. Emlékeztetett arra, hogy március elsejével alakult meg a BME-t fenntartó zártkörű részvénytársaság, amelynek részvényeire egy nemrég megjelent kormánydöntés alapján a Mol 50 milliárd forintért vételi ajánlatot tehet. A tervezett megállapodás értelmében az ingatlanok és ingóságok vagyonkezelésben kilencvenkilenc évig a BME-nél maradnak, a nemzetstratégiai célok érvényesítése érdekében egy aranyrészvény az államnál marad, egy ezüstrészvény pedig az egyetem autonómiájának fenntartását garantálja - közölte. Hankó Balázs kiemelte: a változásoktól azt remélik, hogy a Műegyetem a műszaki egyetemek között, a mérnökképzés rangsorában a jelenlegi 231-ik helyről 2030-ra az első száz közé kerülhet.