Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a program névadója a 120 éve született Neumann János, a 20. század matematikai géniusza, aki része volt annak a "csatársornak" Teller Ede, Szilárd Leó és Kármán Tódor mellett, akiket "marslakóknak" neveztek Amerikában. Kiemelte, hogy az elmúlt években sok előrelépés történt a magyar kutatás területén, de azt szeretnék, hogy a munkaalapú társadalom mellet tudásalapú, erős hazai hozzáadott értéket termelő gazdasága legyen az országnak. Ehhez pedig innováció, magyar kreativitás és jövőképesség kell.
   

- mondta. Három területet jelölt meg, ahol előrelépés kell, hogy elérjük ezt a kitűzött célt. Több kutató-fejlesztő kell - hangsúlyozta, rámutatva, hogy számuk 2010-hez képest már a duplájára nőtt, most egymillió lakosra 6000 kutató-fejlesztő jut, de 2030-ra 9000-re szeretnék növelni a számukat. Szükség lesz még több szabadalomra is, 2030-ra a jelenlegi szám megduplázását kellene elérni - tette hozzá.
A Neumann János Program része a nemzeti kutatói hálózat, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) megerősítése, amely 18 kutatóközpontot foglal magába 2500 kutatóval. A cél a nemzetköziesítés - hangsúlyozta, kiemelve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök éppen kedden nevezte ki az ELKH élére Gulyás Balázs nemzetközi hírű neurobiológus kutatót, aki korábban dolgozott már Szingapúrban és Svédországban is. Kiemelte még, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal működése kiegészül egy innovációs ügynökségi tevékenységgel. Az lesz a célja, hogy a jó ötletek minél hamarabb piacra jussanak - hangsúlyozta. Erősítenek a doktori képzésben is, ami azt jelenti, hogy szabadalomért is doktori cím adható. Hozzátette, hogy a kisvállalkozások ösztönzése érdekében csökkentik a szabadalmi díjak árát.
Hankó Balázs az M1 aktuális csatornán a témával kapcsolatban azt is elmondta, céljuk, hogy az innovatív vállalkozásokat összekapcsolják az egyetemek kutatói tevékenységével is. Az a jó innováció, tette hozzá, amely a mindennapi élet gyakorlati kihívásaira ad megoldást.