Hankó Balázs a Magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban – hol tartunk? című, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és az Állatorvostudományi Egyetem közös rendezvényén előadásában azt mondta, a modellváltást az egyetemek kezdeményezték, ezért Brüsszelnek nem a kormánnyal van vitája, hanem az intézmények szenátusával.

Jelezte: a 21 modellváltó egyetem közül jelenleg hat intézménynek van folyamatban pere Brüsszellel „a minden jogalapot nélkülöző brüsszeli diszkriminatív döntés” miatt.

Mint mondta, a két legfontosabb nemzetközi felsőoktatási rangsor szerint (QS és a Times Higher Education) öt évvel ezelőtt hét, két évvel ezelőtt kilenc, mostanra 12 magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában. A Semmelweis Egyetem a világ legjobb egy százalékában helyezkedik el, és a világ legjobb ezer egyeteme közül hét magyar is van – emelte ki.

Szavai szerint azért szerepelnek egyre jobban a rangsorokban a magyar intézmények, mert a modellváltás rugalmasabbá, kiszámíthatóbbá és teljesítményorientáltabbá tette a magyar felsőoktatát.

A miniszter közölte: a héten tárgyalja és szavaz az Országgyűlés arról a törvényjavaslatról, amelynek része a hatéves finanszírozási időszakhoz igazodó határozott idejű kuratóriumi tagság és a személyi összeférhetetlenség szabályozása. Mint mondta: ezekben a kérdésekben már egy éve is hajlandó lett volna együttműködni a magyar kormány Brüsszellel, azonban választ erre azóta sem kaptak.

Jelezte: a törvényjavaslatot olyan hatályba léptetési rendelkezéssel látták el, hogy csak akkortól hatályos, ha Brüsszel „visszaengedi” a magyar fiatalokat az Erasmus és Horizont programokba.

Hankó Balázs kiemelte ugyanakkor, hogy azt a „brüsszeli diktátumot”, amely az egyetemi rektorok kuratóriumokból való kizárását jelentené, továbbá azt, hogy nemzetközi NGO-k mondják meg, kik kerüljenek az egyetemek fenntartói testületeibe, „soha nem fogja elfogadni a kormány”.

Beszélt arról is, hogy olyan felsőoktatási rendszert alakítottak ki, amely vonzó a fiatalok körében, az elmúlt két évben évente több mint 100 ezer fiatal került be egyetemekre, főiskolákra. A műszaki, természettudományos, pedagógus, agrár, mérnök és informatika képzéseken 44 százalékos volt az emelkedés, minden második diák vidéki egyetemeken tanul – ismertette.

A tárcavezető szerint a magyar gazdaság érdekrendszere alapján történt meg a felsőoktatás megújítása olyan indikátorok mentén, amelyeket a nemzetközi rangsorok is mérnek.

"A felsőoktatásnak az adott nemzet társadalmát és gazdaságát kell erősítenie, és ebből – mivel magyarok vagyunk – semmit, de semmit nem fogunk engedni” - fogalmazott.