A szakképzés és a mesterséges intelligencia aktuális kérdéseit fókuszba helyező tanácskozáson a miniszter megismertette külföldi kollégáival a magyar szakképzési modellt, amelynek sikerét szerinte jól mutatja az, hogy a nyolcadik osztály befejezése után tíz tanulóból hatan választják a szakképzést, majd közülük minden második diák gyakorlati, duális képzésben vesz részt. A duális képzésben a gyakorlat került a középpontba, és sok vállalati partner vesz benne részt; a diákokat pedig úgy motiválják, hogy nemcsak ösztöndíjat, hanem munkabért is, akár 160 ezer forintos havi nettó juttatást kaphatnak. A képzést záró szakmai vizsga után pedig egy 300 ezer forintos szakmai indulótőkéjük is van, amit kiegészít a munkáshitel. Mindennek köszönhető, hogy a magyar szakképzést egy két évvel ezelőtti megmérettetés alapján ma Európában csak a svájci előzi meg, ami azt is jelenti, hogy az EU-ban az első helyen állunk - emelte ki a miniszter.

A digitális képzésről szólva elmondta: 700 digitális tananyag áll ma rendelkezésre Magyarországon, ami egyedülálló az EU-ban csakúgy, mint a 100 milliárdos fejlesztéssel kialakított infrastrukturális megújítási program. Ezt egészítik ki az ágazati tudásközpontok, amelyek közül "az elektronikai, a gépészeti, az informatikai, az autonóm járműfejlesztési és az élelmiszeripari központot az elmúlt hetekben jelentettük be" - tette hozzá. Olasz kollégájával, Giuseppe Valditarával áttekintették, hogy az oktatásnak és a nevelésnek hogyan kell erősítenie a nemzeti identitást: egyetértettek abban, hogy az EU-n belül tapasztalható, az Európa keresztény kulturális gyökereit az oktatásból kiiktatni szándékozó abnormalitás helyett nemzeti identitásra, szeretetre és hazaszeretetre kell nevelni a fiatalokat. A magyar miniszter ismertette olasz kollégájával azt is, hogy a magyar kormány milyen vállalatösztönző módszereket alkalmaz a szakképzésben.

Hankó Balázs elmondta azt is, hogy az okostelefonok iskolai korlátozásával kapcsolatos korábbi, sikeres olasz-magyar egyeztetést követő, brüsszeli oktatási csúcson több mint tíz ország csatlakozott a két ország kezdeményezéséhez, hiszen a hazánkban bevezetett korlátozásnak köszönhetően javultak a tanulmányi eredmények és a gyerekek közösségi élménye. Kiemelte azt is: az EU azon országspecifikus ajánlásokért felelős képviselőjével is tárgyalt, aki korábban a magyar kormány több intézkedésének, köztük az árrésstopnak és a családtámogatási rendszernek a visszavonását is követelte, sőt a magyar szakképzést is bírálta. "Ezért arra kértem, hogy fejtse ki konkrétan a szakképzésünkkel kapcsolatos kritikáját, de nem igazán tudott mit mondani, és kiderült, hogy itt is egy politikailag motivált, magyarellenes ajánlásról van szó, amit természetesen nem tartunk be, hiszen mi nem Brüsszel, hanem Magyarország érdekeit képviseljük" - mondta Hankó Balázs.