Hankó Balázs elmondta, 2010 fordulópontot jelentett a magyar családpolitikában, azonban, mint rámutatott, az előző kormányok intézkedései továbbra is komoly kihívások elé állítják a kormányt.

- jelentette ki a tárcavezető. Fontosnak nevezte, hogy gyermekvállalásra ösztönözzék a fiatalokat, azonban az is ugyanolyan hangsúlyos - tette hozzá -, hogy a családokat is támogassák, szem előtt tartva, a családoknak szükségük van az állam segítségére. Hankó Balázs figyelmeztetett az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában tapasztalható "veszélyes trendekre": "a szabadság szélsőségesen értelmezett, torz formája megkérdőjelezi az olyan hagyományos értékeket, mint a házasság és a család, relativizálja a nemi szerepeket, illetve magát a nemi identitást is" - mondta. Példaként említette, hogy néhány a környezetvédelmet zászlajára tűző szélsőséges aktivista "egyenesen úgy gondolja, a gyermekvállalás veszélyt jelent a bolygó élővilágára". Hankó Balázs méltatta a Donald Trump amerikai elnök vezette új kormányzatot, amely, "erőteljes lépéseket tesz a normalitás irányába", ugyanakkor bírálta az Európai Uniót, amely "továbbra sem képes meghallani az idők szavát": "Brüsszel még mindig megmondaná, kivel éljünk együtt és hogyan, mi azonban továbbra sem tűrjük, hogy belügyeinkbe avatkozzanak" - hangoztatta. Éppen ezért az évszázadokon át egyértelműnek tűnő értékeket bele kell foglalni a törvényekbe - fűzte hozzá -, példaként kiemelte, hogy a házasság egy férfi és egy nő szövetsége.

- jelentette ki a tárcavezető. Beszédében Hankó Balázs egyúttal figyelmeztetett az Európát fenyegető "demográfiai télre" is, rámutatva arra, hogy 2023-ban az Európai Unió egészében 15 százalékkal, több mint 600 ezerrel kevesebb gyermek született, mint 10 évvel korábban - azaz 3,7 millió a 4,3 millióhoz képest-, "míg Magyarországon ugyanebben az időszakban csak két százalékkal csökkent a születésszám. "A népességveszteség persze a bevándorlással ideig-óráig pótolható, ám a fenntarthatósági gondokat ez sem oldja meg: Magyarország a családbarát politikának köszönhetően a termékenységi ráta tekintetében a 2010-ben elfoglalt utolsó helyéről a dobogós harmadik helyre tudott feljönni, az EU átlagát is meghaladva" - mondta Hankó Balázs. Hangsúlyozta:

Úgy fogalmazott: "nem engedünk a nemzeti kultúránkból és a családi kapcsolatainkból, nem engedjük a számunkra legszentebb kötelékeket megbontani, jogunk van a nemzeti szuverenitáshoz."

A rendezvényen felszólalt Habsburg-Lotharingiai Eduárd, Magyarország nagykövete a Szentszéknél és a Máltai Lovagrendnél, német-magyar katolikus író is, aki méltatta Magyarország családpolitikáját, kiemelve: "ez az ország megbecsüli, ha úgy dönt valaki, hogy sok gyermeket vállal; ezt máshol nem látom". Véleménye szerint nem szabad félni a gyermekáldástól, amely a többi között a házaspárok kapcsolatait is mélyítheti. Megjegyezte, hogy a nagycsaládokban a gyerekek már egészen fiatal koruktól felelősségvállalást és türelmet tanulnak, ezek pedig segítik őket hasznos állampolgárrá válni a jövőben. Kitért arra: körülbelül a múlt század közepétől megváltozott a hozzáállás a nagycsaládokhoz Európában, meglátása szerint sok helyen értetlenség fogadja azokat a nőket, akik azt mondják, hogy sok gyereket szeretnének. "Újra meg kell ismernünk ezeket az értékeket és meg kell őket tanítani a jövő generációinak is" - jelentette ki a családalapítással összefüggésben. "Az Egyesült Államokban valami elkezdődött, de Európára még hosszú út vár" - mondta Habsburg-Lotharingiai Eduárd.

Az eseményen felszólalt Helen Roy, a Danube Institute vendégkutatója, író is, aki hangsúlyozta: a világban komoly változások történnek, és az embereknek "ismét alapvető kérdésekre kell választ adniuk". A kétnapos konferencia központi kérdése, hogyan lehet megerősíteni a családot mint társadalomalapító intézményt egy változó világban.

A tanácskozás tematikája átfogó képet kíván adni a demográfiai változások következményeiről, különös tekintettel három fő aspektusra. Geopolitikai: hogyan befolyásolja a népesedési hanyatlás a nemzeti szuverenitást, a migrációs politikát és a globális erőviszonyokat? Kulturális: milyen hatással van az individualizmus, a digitalizáció vagy éppen a posztmodern értékválság a családok jövőjére? Jogi és szakpolitikai: milyen állami intézkedések segíthetik hatékonyan a családalapítást és a gyermekvállalást? Hol húzódik a határ az állami beavatkozás és az egyéni szabadság között? Szó lesz a termékenységi ráták csökkenéséről, arról, mely társadalmi, kulturális és gazdasági erők vezetnek a fejlett országokban a termékenységi ráták visszaeséséhez, a közpolitika szerepéről a házasság és a családalapítás ösztönzésében.

Téma lesz továbbá a migráció, bűnözés és jogérvényesítés, az, hogyan hatnak a migrációs minták, a nagyvárosi bűnözés és a jogérvényesítés a családokra és közösségekre, valamint megvitatják a részvevők, mennyiben alakítja át a hit a modern politikai és kulturális diskurzust, és mi a szerepe a keresztény hagyománynak a családok és közösségek támogatásában.