A panelbeszélgetést Habsburg Ottó és Japán kapcsolatáról Prőhle Gergely, Magyarország korábbi berlini és berni nagykövete, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója vezette.

Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete a többi között arról ejtett szót, hogy amikor elkísérte édesapját európai utazásaira, mindenhol komoly tisztelettel fogadták, s Japánba érkezve is azt tapasztalta, hogy nagy nyitottsággal várták.

Habsburg Ottót optimista embernek nevezte, aki minden beszédét azzal fejezte be, hogy megpróbálta elmagyarázni, miért kell optimistának lenni. Mindennek az üzenete az volt, hogy egy jobb jövő érdekében kell és érdemes dolgozni - hangsúlyozta.

Tokumoto Ejcsiró író, újságíró emlékeztetett: Habsburg György fő tevékenységi területe Európa volt, ugyanakkor hosszú és szoros kapcsolatot tartott fenn Ázsiával. Az 1950-es évek elejétől kezdve az 1990-es évekig többször járt Japánban, lehetősége adódott, hogy meghallgassa a császárt, és találkozott japán miniszterelnökökkel is.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az Európát érintő kérdésekről kiemelte: fontos, hogy ismerjük egymás kulturális kódjait és történelmi referenciáit a jövő, a békés és integrált Európa érdekében. Olyan európaiakra és európai vezetőkre van szükség, akiknek európai perspektívájuk és európai jövőképük van - jelentette ki.

A kiállítási anyag azt mutatja be, hogy Habsburg Ottó a második világháborút követően miként segítette a Japán és a transzatlanti térség közötti nemzetközi kapcsolatok kialakítását.

A főherceg az 1950-es évektől kezdve gyakori vendég volt Japánban, ahol nemcsak a császári család tagjaival került szoros kapcsolatba, hanem több miniszterelnökkel és gazdasági szereplővel is. A vasfüggöny lebontása érdekében végzett európai parlamenti tevékenysége, különösképpen a páneurópai piknik során betöltött szerepe fontos inspiráció volt a japán politikusok és közvélemény számára - olvasható a Habsburg Ottó Alapítvány honlapján.