Balogh László előadásában kiemelte: a feladat egészét tekintve nemzetgazdasági jelentőségű, míg a pénzügyi ismeretek gyarapítása az egyes emberek, illetve háztartások szintjén ugyancsak megkerülhetetlen, hiszen segít eligazodni a pénzügyi piac egyre nehezebben értelmezhető, bonyolult termékei között.
"Szinte minden döntésünknek van anyagi vonzata, és pénzügyi döntéseink mindegyike kockázattal jár" - fogalmazott, leszögezve: a pénzügyi világtól nem félni kell, hanem ismerni az "ösvényeit", és ügyesen használni a lehetőségeit.
A magyar lakosság pénzügyi kultúrájáról szólva kijelentette: 2010-es és 2015-ös felmérések szerint hazánk az OECD országok középmezőnyébe tartozik. A magasabb elkölthető jövedelmek jelentősen csökkentették a családok pénzügyi sérülékenységét, ám ez nem növelte automatikusan a pénzügyi tudatosságot - fejtette ki. Általános probléma a ciklikusság kezelése és a carpe diem szemlélet - közölte.
A takarékosság és pénzügyi tudatosság összefüggéseit elemezve elmondta: szakemberek szerint a váratlan helyzetekre 3-6 havi jövedelem nyújt biztonságos hátországot. E vélemény helyességét igazolja, hogy bár a koronavírus-járvány idején a lakosság 35 százalékának romlott az anyagi helyzete, ám nehézségeik áthidalására többnyire elég volt nagyobb kiadásaikról lemondani, illetve készpénzben lévő tartalékaikat mobilizálni. A hitelmoratórium komoly segítséget jelentett, a lakossági ügyfelek kétharmada élt vele - hangsúlyozta. Ám arra is felhívta a figyelmet, hogy ez csak átmeneti megoldás és a kormány tudatos, az adósok biztonságát szolgáló döntése volt a rászorulókra szűkíteni a moratórium korábbi alanyi jogú hozzáférését.
Mindez rávilágít az öngondoskodás jelentőségére is, melyben az OTP tavalyi felmérése alapján 2011 óta folyamatosan növekszik a lakosság tudatossága és aktivitása - húzta alá. Ezzel párhuzamosan viszont azok aránya is magasabb lett valamivel, akik otthon tartják spórolt pénzüket - tájékoztatott. A pénzügyi tervkészítés pedig még mindig nem a magyarok erőssége - tette hozzá.
A kormányzati intézkedésekről és azok eredményeiről szólva felidézte: 2017-ben fogadták el a pénzügyi tudatosság erősítésére vonatkozó nemzeti stratégiát, mely 7 kiemelt célt fogalmaz meg, végrehajtása pedig 2 éves cselekvési programokon keresztül zajlik. Sikerként említette, hogy ennek nyomán az alaptantervbe beépültek új pénzügyi témák, míg a szakképzésben ma már kötelező tárgyként szerepel a pénzügyi és vállalkozási ismeretek. Emellett ingyenesen elérhető tankönyvek, munkafüzetek is megjelentek és jelentős lépések történtek az oktatási intézményekben a készpénzmentes fizetési módok elterjesztése érdekében.