A kormányzat intézkedéseinek köszönhetően jól halad a kutatási és innovációs környezet elmúlt években elindult, a hatékonyság növelését szolgáló átalakítása - derült ki az innovációs és technológiai miniszter csütörtöki, pécsi előadásából.

Palkovics László a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság (NKIB) Kiváló Kutatási Infrastruktúra elismerő címek ünnepélyes átadása előtt beszámolt róla: a kormány 2018-ban kezdte meg a kutatási és innovációs környezet struktúrájának átalakítását a hatékonyság növelése érdekében.

Közölte: a kabinet a jogszabályi környezet, a finanszírozás megváltoztatása mellett, az intézmények átalakítását is elvégezte, továbbá a tudásteremtést és tudásmegosztást szolgáló új lehetőségeket nyitott és nemzetközi szempontból kiemelkedő infrastruktúrák létrehozását segítette.

Közölte: részben átalakult az alapkutatás rendszere is az autonóm módon működő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat létrejöttével, amelynek támogatását több mint kétszeresére, 11-ről 22 milliárd forintra növelték az elmúlt időszakban. Létrehozták a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatóhálózatot és a Nemzeti Laboratóriumok hálózatát, továbbá a Tudományos és Innovációs Park-hálózatot is kiépítik a következő években a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódóan.

Szintén fontos elemnek nevezte az egyetemi átalakításokat, azt, hogy szinte az összes Magyarországon működő felsőoktatási intézmény az államtól független fenntartói formába került. Kiemelte, hogy a változtatással az intézmények hatékonyabban működhetnek mint korábban, emellett a költségvetési forrásaik a korábbi több mint két és félszeresére növekednek.

Palkovics László elmondta, a kormányzat az elmúlt két évben átalakításokat hajtott végre a kutatás és innováció finanszírozásában is: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap immár megkülönbözteti a kutatás- és az innováció-finanszírozást, és előbbire jut a nagyobb mértékű forrás. Kiemelte, hogy az alap forrását a duplájára, csaknem 140 milliárd forintra emelték 2020-ban.

A miniszter arról is beszélt, a kutató-fejlesztő helyek szakembereinek a száma is jelentősen, a hét évvel ezelőtti 37 ezerről 2020-ra 52 ezer fölé emelkedett, és várhatóan hamarosan 60 ezer fölé nő.

Beszámolt arról, hogy a felsőoktatáshoz köthetően létrehozták az úgynevezett a területi innovációs platform (tip) hálózatot, ami a kis- és közepes vállalkozások számára nyújt segítséget információk közvetítésével.

Közölte: a magyar tudomány nemzetközi színtéren való erősítése, láthatósága, beágyazottsága érdekében is több intézkedést hozott a kormányzat, így például több közös kutatóhely jött létre, pályázatokat írtak ki külföldi vagy külföldön élő magyar származású kutatók számára, hogy ők Magyarországon kamatoztassák tudásukat.

Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora köszöntőjében kiemelte: a tudomány előrehaladása szempontjából kiemelkedő szerepe van az infrastruktúra minőségének. Örömtelinek nevezte, hogy a kormányzat által biztosított támogatásokkal az utóbbi években jelentős eszközfejlesztés történhetett, létesítmények jöttek létre és újultak meg, így Magyarországon komoly lehetőségek nyíltak meg a kutatások terén - emelte ki.

Bódis József, a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondta: a PTE-n az utóbbi néhány évben több tízmilliárd forintos fejlesztések a kutatás-fejlesztés területén is komoly előrelépéssel jártak és járnak.

Az egyetemi modellváltás kapcsán kiemelte: a 2020-as évben az oktatási területre jutó 20,3 milliárd forint helyett - 2022-ben 42 milliárd forintos forrás érkezhet a Pécsi Tudományegyetemre. Ez, tette hozzá, a működés biztosítása mellett lehetőséget teremt a kutatás és innováció fejlődésére is.

Az eseményen átadták a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által adományozott kiváló kutatási infrastruktúra és ígéretes kutatási infrastruktúra elismerő címeket; ezzel mintegy félszáz szervezet és gazdasági társaság részesült a kitüntetésekben.

 

(MTI)