Ferdinandy György 1935-ben született Budapesten. Az 1956-os forradalom leverése után emigrációba kényszerült. 1964-ig Franciaországban élt, tanult és dolgozott. 1959-ben a Strasbourgi Egyetemen szerzett irodalomtörténeti doktori címet. 1964-től a Puerto Rico-i Egyetem tanára volt, 1976-tól a Szabad Európa Rádió külső munkatársaként is dolgozott.

1987-ben tért haza először Magyarországra, 1988-ban jelenhetett meg – francia könyvei után – a  első magyarországi kötete, a Szerecsenségem története. 1993-ban A francia vőlegény című műve az Év Könyve elismerésben részesült. A 2010-es évek óta kétlaki életet élt Miamiban és Budapesten. A rendszerváltás után aktív és sikeres szereplőjévé vált a magyar irodalmi életnek is, sokat tett a kortárs magyar irodalom népszerűsítéséért a latin-amerikai térségben. A francia írószövetség és a Magyar Írószövetség, valamint a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium Ferdinandy György József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjas írót saját halottjának tekinti.