A bíboros rámutatott: a Szent Koronát ábrázoló kocsi szorosan kapcsolódik Nagyboldogasszony ünnepéhez, hiszen "Szent István koronáját, vagyis országát és népét Szűz Mária oltalmába ajánlotta". Erre az oltalomra a mai sorsfordító időkben is "nagy szükségünk van" - tette hozzá Erdő Péter.

Kitért arra is: a szentségi körmenetekkel a résztvevők Krisztust kérik, hogy védelmezze a plébániát, a várost, az országot, ahol a körmenet elhalad. Ahogy e körmenetek, úgy a Szent Koronát és az oltáriszentséget ábrázoló két virágkocsi is "nagyszerű alakot öltő imádság Debrecentől Esztergomig és Budapestig, hazánkért és egész népünkért" - mondta a bíboros.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében kiemelte: Nagyboldogasszony, vagyis Mária mennybevételének ünnepe egyben Szent István halálának, mennyei születésének ünnepe is. Úgy fogalmazott: "Szent Istvánnak köszönhetjük, hogy élünk, hogy magyarként élünk, és itt élhetünk."

Ő volt az - folytatta a miniszter -, aki megteremtette a frank típusú keresztény magyar államot, és ezzel fizikailag és lelkileg is biztosította az ország megmaradását.

Hozzátette: Szent István ezt a döntését erősítette meg akkor, amikor halála előtt egy nappal felajánlotta országát Szűz Máriának. Így lett Magyarország Mária országa, Regnum Marianum. Mária ezért nemcsak patrónája az országnak, hanem királynője is.

Völner Pál, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt: néhány éve kialakult hagyomány, hogy Esztergomból virágkocsik indulnak Debrecenbe, a virágkarneválra. Idén a Szent Koronát ábrázoló kocsin kívül készült egy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére is.

E két szimbólum, a Szent Korona és az oltáriszentség "korszerűtlen" üzeneteknek tűnhetnek, hiszen "a mai világ teljesen másról szól". "Olyan vitákat folytatunk, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a nemzetet, az egyházat és az istenhitet". "De pontosan azért kell ilyen erős üzeneteket, erős szimbólumokat küldenünk, mert csak így állhatunk ellen, és bízhatunk abban", hogy a magyar népet ezer éve megtartó Szent Korona és az egyházat kétezer éve összetartó eucharisztia a jövőben is megőrzi "családjainkat és nemzetünket" - emelte ki.

Hernádi Ádám (Fidesz-KDNP), Esztergom polgármestere az alkalomra küldött üzenetében megköszönte a két virágkocsit, és arra kérte az esztergomiakat, azokra legyenek büszkék.

Azt is írta: a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus felekezeti hovatartozástól függetlenül minden keresztény, sőt az egész Kárpát-medence magyarságának ünnepe lesz.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere szintén levélben köszöntette a résztvevőket. Mint írta, a köznyelv gyakran említi Debrecent a kálvinista Rómaként, ugyanakkor kevésbé közismert tény, hogy a reformátusok mellett a római és a görög katolikusoknak is van püspökségük a városban. Óriási a jelentősége annak, hogy ezek a felekezetek egymással és a kisebb létszámú történelmi egyházakkal is harmóniában, nagyon sok területen együttműködve élik meg hitüket.

Felidézte: ez a lelki egység három évtizeddel ezelőtt, Szent II. János Pál pápa szimbolikus cselekedetével kezdődött, aki debreceni látogatásán a kiengesztelés jeleként megkoszorúzta a Nagytemplom mögött felállított protestáns gályarabok emlékművét.

A szentmise végén Erdő Péter megáldotta az esztergomi bazilika új időkapszuláját. Az eredeti, a főszékesegyház építésekor, 1845-ben elhelyezett kapszulát a bazilika három éve tartó felújítása során bontották ki a kupola keresztjéből.

Az új időkapszula tartalmazza az eredeti okirat másolatát, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye aktuális névtárát, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékérmeit, a koronavírus-járványra emlékeztetve egy szájmaszkot és Erdő Péter írását.