A kistelepülések a korábbi követelményekhez képest a helyi adottságaikat figyelembe véve jelentősen egyszerűbb tervet készíthetnek, miközben megmarad a Budapestre jellemző kétszintű szabályozás is.

A most benyújtott törvénymódosítási javaslattal az önkormányzatok hatáskörei a korábbi híresztelésekkel szemben nem csorbulnak, épp ellenkezőleg, az ügyintézés egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb lesz, a helyhatóságok költségei pedig csökkennek. További pozitívum, hogy a javaslat szerint a tervezési rendszerbe a zöld infrastruktúra fokozott védelme is bekerül.

A jelenlegi szabályozás szerint az önkormányzatokra a településtervezéssel kapcsolatos feladatok hatalmas terhet rónak, hiszen egyszerre több tervet, településtervezési dokumentumot kell elkészíteniük. A szükséges dokumentumok ráadásul sokfélék, esetenként több száz oldalas dokumentációt tartalmaznak, ami jelentős adminisztratív teher, főleg a kisebb települések számára. Ráadásul számos párhuzamosság is nehezíti a települések, beruházók és építtetők, valamint a hatóságok dolgát.

A törvénymódosítással a kormány elsődleges célja, hogy az önkormányzatok jelenlegi jogköreinek megőrzése mellett átlátható és korszerű, digitalizációra alapuló településfejlesztési és településrendezési szabályozás jöjjön létre. A módosulással továbbá javul a jogbiztonság, hiszen a beruházók, az építtető családok, a tervezők és a hatósági szakemberek naprakész, azonnal hozzáférhető, átlátható, digitális építési paraméterekhez juthatnak az érintett ingatlanok vonatkozásában. Ezt segíti az egyablakos ügyintézést lehetővé tevő Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (az E-TÉR rendszer), ezáltal egy családi ház, vagy akár egy ipari épület tervezési és engedélyezési ideje is jelentősen rövidülhet és egyszerűsödhet.

A digitális rendszer bevezetésével hiánypótló módon megvalósul Magyarország összes településére vonatkozó településtervezési nyilvántartása, amely egy kattintással elérhetővé teszi minden telekre vonatkozóan a beépítési lehetőségeket, ezáltal jogbiztonságot teremtve az építtető családoknak, beruházóknak, önkormányzatoknak és hatósági szereplőknek.

A korábban megjelent álhírekkel szemben a települések továbbra is meghatározhatják többek között az egyes területek hasznosításának jellegét, a telek beépítési százalékát, az adott terület beépítési magasságát, telek méreteit, minimum zöldfelületi mértékét. Emellett a Főváros továbbra is készíthet fővárosi rendezési szabályzatot, amelynek tartalma nem csökken, megmarad a Budapestre jellemző kétszintű szabályozás, hiszen a kerületek mellett a főváros is elkészítheti a saját, specifikus szabályozási tervét. Az önkormányzatok még jól is járnak, hiszen kevesebb tervet, kevesebb hivatalos dokumentációt kell készíteniük, amelyek elektronikus környezetben folyamatosan nyomon követhetők.  Az új szabályozásban a tervezés során jobban figyelembe vehetők a települések közötti különbségeket, és lehetővé válik a kistelepülések számára, hogy a jelenlegi követelményekhez képest, a helyi adottságaikat jobban figyelembe véve, jelentősen egyszerűbb tervet készíthessenek. Az építtető pedig az önkormányzattal egyeztetve, szükség esetén gyorsabban módosíttathatja a Településrendezési tervet, ezáltal a tervezett beruházás az eddigiekhez képest rövidebb idő alatt valósulhat meg.

A koncepció megalkotásába a Miniszterelnökség a legmeghatározóbb hazai szakmai szervezeteket és képviseleteket is bevonta.

(Miniszterelnökség)