A kiállítás létrehozását a kulturális kormányzat is támogatta azért, hogy a helyi közösségek is megélhessék mindazt, amit Márai Sándornak jelentett saját közössége, nemzete és egykori lakhelye, Krisztinaváros - mondta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az emlékévet bemutató szerdai sajtótájékoztatón, Budapesten. Márai a polgári értékek őrzője, a történelem tanúja és krónikása volt, megélte, elszenvedte a II. világháború nehézségeit, a kommunizmus borzalmait, emigrációra kényszerült, de hazáját, nyelvét, kultúráját nem hagyta el - méltatta az írót a miniszter. Kiemelte: Márai Sándor utat mutat ma is, amikor a nemzethez, a hazánkhoz, a nyelvünkhöz, a kultúránkhoz, a polgári értékekhez horgonyoz bennünket. Márai az, aki nemzetközi rangra emeli a magyar irodalmat, hiszen műveit 35 nyelvre fordították már le - fűzte hozzá.

A miniszter kitért arra is, hogy az emlékévhez kapcsolódva a kormányzat újraindítja a Márai-programot, amelynek célja a nemzeti kultúrkincs megőrzése, a magyarországi és a határon túli magyar kiadók által megjelentetett, értéket képviselő könyvek eljuttatása minél több olvasóhoz a könyvtárakon keresztül, valamint az olvasáskultúra fejlesztése, a kortárs magyar szerzők támogatása és megismertetése.

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke elmondta, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és az Újságmúzeum közreműködésével létrehozott állandó tárlat ritkaságszámba menő dokumentumokkal, valamint a Márai családi hagyatékából származó bútorokkal mutatja be az író pályáját. Kiemelte, hogy a PIM rendelkezik a legteljesebb Márai-gyűjteménnyel, amely az író életművét kutató és hagyatékát gondozó Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató segítségével bővül tovább az író levelezésével, valamint Márai Gábor és felesége hagyatékával.

Böröcz László, az I. kerület polgármestere kiemelte, hogy az április 11-én kezdődő és 2026. április 11-ig tartó emlékév kiemelkedő eseménye lesz a Virág Benedek Házban novemberben nyíló Márai-tárlat. A hat szobából álló kiállítás négy tematika köré csoportosul: Márai kassai éveire, az azt követő vándorlásaira, a budapesti évekre, valamint emigrációjának meghatározó pillanataira fókuszál. A tárlathoz egy kéttermes, a XX. század eleji kávéházi hangulatot idéző enteriőr is kapcsolódik, amely egyben múzeumi kávézóként is működik majd. A polgármester arról is beszélt, hogy az emlékévre a tárlat megnyitása mellett olyan programokat szerveznek, amelyek a kerületi és a nemzeti identitást, és a krisztinavárosi közösséget is erősíteni tudják. Ennek szellemében irodalmi estek, rendhagyó irodalomórák, beszélgetéssorozatok, színházi előadások, vezetett séták és filmvetítések teszik lehetővé Márai Sándor életművének megismerését, ősszel pedig színházi fesztivál és egy 24 órás felolvasómaraton is várja az érdeklődőket. Mindezek mellett újraindítják a Márai-esteket is Hirtling István színművész és Mészáros Tibor közreműködésével.

Az I. kerületi iskolák számára szavalóversenyeket és digitális pályázatokat is meghirdetnek, a kerületi művészek számára képzőművészeti pályázatok is indulnak. A vendéglátóhelyeket pedig arra biztatja az önkormányzat, hogy bővítsék kínálatukat az emlékévhez kapcsolódó különleges termékekkel, például Márai kedvenc ételével vagy egy korhű süteménnyel, esetleg az emlékév logóját idéző desszerttel. A kezdeményezéshez csatlakozó vállalkozások megjelennek az emlékév hivatalos kommunikációjában is.