Czakó Gábor 1942-ben született Decsen. A Pécsi Tudományegyetemen 1965-ben szerzett jogi diplomát. Az Új Tükör, a Mozgó Világ és a Négy Évszak szerkesztőjeként is tevékenykedett. 1989-90-ben az Igen című katolikus lap főszerkesztője, 1991-től az Új Magyarország című lap kiadójának elnöke, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle szerkesztője volt. Mind a szépirodalom, mind a képzőművészet területén alkotott. Számos regényt (Emberkert, Megváltó, Várkonyi krónika), színdarabot, szociográfiát, esszét írt.

A nyolcvanas évektől munkáit az újszövetségi etikai indíttatás egyre erőteljesebben határozta meg. Ekkor vált jellegzetes szemléleti formájává és műfajává a fantasztikus parabola, az esszé, valamint a mese és az anekdota szintetizált formája. Banga Ferenc illusztrációival több kötete is megjelent (77 magyar rémmese, 77 és fél magyar rémmese, Még hetvenhét magyar rémmese). 1997-től a Duna Televízióban Beavatás címmel esszésorozatot készített, a forgatókönyvek könyv alakban is megjelentek. 2007-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Helikon szobrászati díj (1960), József Attila-díj (1975), Kortárs-díj (1994), Arany János-díj (2000), Nagy Gáspár-díj (2008), Pro Literatura-díj (2008), Stephanus-díj (2009), Prima Díj (2010).  2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként. 2017-ben kimagasló szakmai munkájáért a Magyar Érdemrend Középkereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át. 2019-ben Nemzet Művésze díjat, 2022-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést kapott. 2019-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává választották.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium Czakó Gábor Kossuth- és József Attila-díjas írót, nyelvrégészt a Nemzet Művészét saját halottjának tekinti.