A hírt Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára a Magyar Zene Házában jelentette be a kultúraközvetítés dimenzióiról szóló konferencia megnyitóján.

Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója köszöntő beszédében elmondta: a Kultúrpajta-hálózat ötlete Demeter Szilárdtól ered, s erre a gondolatra építve elmondható: maga a Zene Háza egy „szuperpajta”, egy kulturális közvetítőhely, ahova mindig be lehet térni. A kultúrát ugyanis ki kell vinni a „szentélyekből”, hogy ne csak egy szűk réteg férjen hozzá, hanem minél szélesebb közönség. Ennek érdekében új szellemben kell építeni a kulturális tereket, olyanokat, amelyek közösséget teremtenek.

Felelevenítette: amikor a ház világhírű japán tervezője, Fudzsimoto Szú először járt az általa megálmodott, már birtokba vett épületben egy népzenei koncerten, akkor megilletődve jegyezte meg: ezért érdemes építeni, hogy az emberek használatba vehessék és belakják a teret.

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a konferenciát megnyitó beszédében elmondta: a Magyar Zene Háza szimbolikus helyszín, hiszen az építészetben mutatja meg mindazt, ami a magyar kultúrának az ereje: az organikusság, az alulról jövő, évszázados összedolgozás. Ugyanakkor azt is megmutatja ez a ház, hogy hogyan lehet a magyar kultúra nemcsak kiváló, hanem akár üzletileg is sikeres.

„A több mint egy évezredes Kárpát-medencei múltra visszatekintő magyarság azért tudott fennmaradni, mert határozott identitással rendelkezett és rendelkezik, ez erőt adott a túléléshez. Az identitás megtartó erejét pedig nemzeti kultúránk garantálja: hagyományaink, népművészetünk és anyanyelvünk. A Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Programjának Ideiglenes Kollégiuma Demeter Szilárd kuratóriumi elnök és Bús Balázs NKA alelnök vezetésével azért dolgozta ki a Kárpát-medencei Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózat kiépítésére vonatkozó terveket, és ezért társult hozzá a Fonó és a Hagyományok Háza. Ez az organikusság egyben jövőképességet is jelent. Amikor a múltunkhoz térünk vissza, és a múltunkban olyan gyökereket találunk, mint amilyenekből a pajtamozgalom kinőtt, akkor elmondhatjuk: nemcsak múltunk, hanem jövőnk is van.”