A Károli Gáspár Református Egyetemen a Collegium Hungaricum (CH) első két, bécsi és berlini intézetének száz évvel ezelőtti megalapítása alkalmából a Károli Gáspár Református Egyetemen tartott, Kulturális diplomácia - a tradíció erejével, a jelen inspirációival című szerdai konferencián Csaba Gábor kiemelte: az első világháború utáni időszak kulturális politikáját meghatározó Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter felismerte, hogy a magyar nemzetet "nem a kard, hanem a kultúra teheti ismét naggyá", és korát megelőzve értette meg a kultúra mint "puha hatalmi eszköz" központi jelentőségét a nemzetközi érvényesülés terén.

Klebelsberg Kuno pontosan száz évvel ezelőtt, 1924-ben a magyar ösztöndíjas kutatókat és művészeket fogadó bécsi és berlini Collegium Hungaricum megnyitásával kezdte meg azt a hosszú távú építő munkát, amelynek eredményeként mára létrejöhetett a világ 24 országában 26 intézetet magába foglaló külföldi magyar kulturális intézethálózat - emlékeztetett a helyettes államtitkár.

Mint mondta, napjainkban is a klebelsbergi alapokon fokozatosan felépülő külföldi kulturális intézetek világméretű hálózata képezi a magyar kulturális diplomácia gerincét.

A klebelsbergi kultúrpolitika egyik fő célkitűzése a nyugat-európai színvonalú magyar tudományos, műszaki és művészeti elit képzése volt. Ennek megfelelően a bécsi és a berlini intézeteket eredetileg magyar elitképzés és tudományos utánpótlás-nevelés céljából alapították, ekképpen egyfajta felsőoktatási szakkollégiumként szolgáltak az ösztöndíjas egyetemi hallgatók, fiatal tudósok és kutatók számára - magyarázta Csaba Gábor.

Célunk ma is az, hogy a magyar kultúra, oktatás és tudomány minél több emberhez eljusson a nemzetközi színtéren, ezáltal javítsuk ismertségünket a világban és pozitív irányba formáljuk a rólunk külföldön kialakult képet - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

fogalmazott Csaba Gábor.

Hozzátette: a nagymúltú intézetek célja ma a kulturális örökség és a kortárs, innovatív művészeti tendenciák széleskörű bemutatása, a magyar-osztrák és a magyar-német kulturális szereplők együttműködésének erősítése, a magyar tudományos és innovációs eredmények népszerűsítése, valamint az Ausztriában és Németországban élő magyar közösségek támogatása.

A szerdai tanácskozáson a centenárium alkalmából előadásokat tartottak többek között a külföldi magyar intézetek megalapításának a történetéről, a berlini Collegium Hungaricum ezredforduló utáni éveiről, valamint a Berlini Magyar Kultúra Háza megnyitásának körülményeiről is. A konferencián ezen kívül kerekasztal-beszélgetést is tartottak az intézethálózat előtt álló mostani és jövőbeli kihívásokról is.