2010-hez képest 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben 400 ezerrel csökkent a regisztrált álláskeresőké, ami még soha nem volt ilyen alacsony. Mindez annak is köszönhető, hogy a Kormány 2010 óta a teljes foglalkoztatottság elérésén és a munkaalapú gazdaság kiépítésén dolgozik.

Magyarországnak az uniós fejlettségi átlaghoz való felzárkózása érdekében stabil növekedési pályát kell befutnia az elkövetkező években. Ehhez új beruházásokra van szükség, a beruházások viszont nem maradhatnak el a munkaerő hiánya miatt. 2030-ig nagyságrendileg félmillió fővel kell növelni a foglalkoztatottak számát.

Ezt a munkaerőkeresletet a Kormány a magyar lakosság gazdasági aktivitásának növelésével, az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonásával tervezi kielégíteni. Magyarországon ma több mint 300 ezer főre tehető a munkaerőpiaci tartalék lélekszáma, őket a képzések és átképzések erősítésével lehetséges bevonni a munkaerőpiacra. A Kormány határozott elvi döntése szerint külföldi munkaerő alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek.

A V4 országok közül a munkaerőpiac méretéhez viszonyítva Magyarországon alkalmazzák a legkevesebb vendégmunkást, többségük a környező országokból (pl. Szerbia, Kárpátalja) érkező, jellemzően magyar anyanyelvű. A magyar munkaerőpiac védelme érdekében a Magyarországon foglalkoztatható, EU-n kívüli vendégmunkások számát kvóta rögzíti, az egy évvel korábbi munkaerő-kereslet alapján.

A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló jogszabály módosítás célja is az - ami jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll -, hogy az elhúzódó háborús helyzetben is tovább erősítse a magyar munkahelyek védelmét, a foglalkoztatás növelését és a munkaalapú társadalom megerősítését.

(Gazdaságfejlesztési Minisztérium)