Rogán Antal a Hídállam - a magyar gazdaság esélyei a változó világgazdaságban címmel tartott előadásában hangsúlyozta: Magyarországnak az ukrajnai háború energiafronton több mint 6300-6400 milliárd forintjába került, ennyivel több pénzt fizettünk ki energiáért. Több mint 2000 milliárd forintot fizettünk ki a "háborús infláció oldalán", elsősorban a megemelkedett kamatok révén. Az elhibázott szankciós politika eredményeként pedig 700-1000 milliárd forint környékén van a magyar gazdaság kiesése, az oroszországi exportpiacok megszűnése miatt.

Magyarország tehát több mint 9 ezer milliárd forintot fizetett ki azért, mert itt van ez a háború a szomszédságunkban, és erre a háborúra a bevonódás politikájával válaszolt az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok korábbi vezetése - mondta, hozzátéve, hogy a háború eddig minden egyes magyar családnak 2 millió 200-300 ezer forintjába került.

Rogán Antal megítélése szerint hiába változott az Amerikai Egyesült Államok vezetése és a háborúhoz való hozzáállása, a béke megteremtése nem lesz egyszerű, mert az Európai Unió és benne Brüsszel nem a békére törekszik. Azt akarják, hogy ez a háború Ukrajna győzelmével végződjön, függetlenül attól, hogy ennek vannak-e reális kilátásai.

Ha pedig az Európai Unió nem a megegyezésre, nem a szankciós politika felszámolására törekszik, hanem annak folytatására, akkor a háború gazdasági terhei az Európai Unió tagjaként Magyarország számára gyakorlatilag változatlanok maradnak - tette hozzá Rogán Antal.

Ebben a helyzetben kellett a kormánynak megkeresnie azokat a reális kitörési pontokat, ahol a magyar gazdaság úgy erősíthető, hogy "megvannak hozzá a forrásaink, megvan hozzá az erőnk". A miniszter kiemelte: az építőipar, azon belül a lakásépítés a gazdaságnak az a szegmense, ahol egyszerre tudják erősíteni a gazdaságot és a magyar családokat.

Megjegyezte: az Európai Uniót jelenleg irányító liberális baloldali mainstream világképébe nem illeszkedik bele a lakástulajdon, és ennek megfelelően alakítják ki a politikájukat. Míg Magyarországon 2010-ben 90 százalék körüli volt a lakástulajdonnal rendelkezők aránya, és az elmúlt 14-15 évben jelentősen nőtt, addig az európai országok többségében csökkent az arány - mondta, példaként említve Ausztriát, ahol 57,4 százalékról 54,5-re és Németországot, ahol 53-ról 47 százalékra csökkent a saját lakással rendelkezők aránya.

A szeptember 1-jén induló Otthon Start programról szólva kiemelte: az új hitelkonstrukció - szemben a korábbi programokkal - nem kötődik a családpolitikához, tehát nem kapcsol gyerekvállalást a hitelfelvételhez, ugyanakkor lehetővé teszi a családpolitikai programokkal való kombinálását.

Jelezte: mindössze az albérleti díjnak megfelelő összeget kell törlesztőrészletre fordítania annak, aki felveszi a fix 3 százalékos lakáshitelt, vagyis a bérleti díjnak megfelelő összegért lehet saját lakáshoz jutni.

Azt mondta: egy 10 millió forintos hitel esetében a jelenleg futó piaci hitelekhez képest havonta 20 100 forinttal, egy 50 millió forintos esetében pedig 100 498 forinttal kevesebbet kell fizetni a fix 3 százalékos hitelt felvéve. Az egész futamidőre számítva, 25 éves futamidő esetén 10 millió forint hitelnél 9 millió forintot, 50 millió forintos hitelnél pedig több mint 30 millió forintot spórol az, aki ezt a konstrukciót választja.

Ennél is fontosabb - folytatta a miniszter -, hogy Győrben ma az átlagos lakás bérleti díjáért egy 57 négyzetméteres, Debrecenben egy 61 négyzetméteres, Szegeden 49 négyzetméteres, Pécsett 55 négyzetméteres, Budapesten pedig egy 48 négyzetméteres lakást lehet megvásárolni a hitellel.

"Ennél kedvezőbb konstrukció, ha megnézzük, egyetlen egy európai országban sincsen a jelenleg futó konstrukciók között" - összegzett a miniszter.

Hangsúlyozta azt is: a programok összekapcsolhatók a jelenleg futó családtámogatási, illetve a fiatalokat támogató konstrukciókkal, így a hitelhez szükséges önerőhöz fel lehet használni például a munkáshitelt, a babaváró hitelt, a falusi csokot vagy a köztisztviselői otthontámogatást.

Rogán Antal azt mondta: ahogy nem szeretik Brüsszelben a saját lakáshoz jutást, úgy a támogatott energiaárakat sem; azokban az országokban, ahol Brüsszel megmondhatja, mi történjen, ott ezeket fölszámolják.

Hozzátette, a brüsszeli logikában sosem fogják elismerni, hogy a támogatott energiaárak a fogyasztás szempontjából kedvezőek, ezért az egész brüsszeli logikában az az ország, amelyik alkalmazza a támogatott energiaárakat, az a fogyasztási rangsorokban nem fog tudni előrébb jutni.

Emlékeztetett arra, hogy a lakossági fogyasztók villamosenergia-átlagára ma Magyarországon 9-10 eurócent, Németországban 41 eurócent, de szinte mindenhol máshol is felfelé térnek el. A földgáznál ez az eltérés két-két és félszeres, Skandináviában még nagyobb. Luxemburg mellett Magyarországon a legalacsonyabb a háztartások villamosenergia- és földgázfogyasztásának költsége a jövedelemhez viszonyítva - összegzett.

Figyelmeztetett azonban: ha Brüsszel-barát kormány lenne Magyarországon, akkor nem lenne rezsicsökkentés.

Ilyenkor érdemes figyelni azokra a mondatokra, amelyek kormányra készülő ellenzéki politikusok szájából kicsúsznak. Ha valaki azt mondja, hogy a rezsicsökkentés humbug, annak az a következménye, hogy egy kis lakásban 200 ezer forinttal többet fizetnek a földgázszámlára és 138 ezerrel többet a villanyszámlára éves szinten - jegyezte meg.

Fotó: MTI

Rogán Antal felhívta a figyelmet arra is, hogy a rezsicsökkentés olyan családtámogatási forma, amellyel nem szoktak külön kalkulálni, noha ezen keresztül minden magyar háztartás jelentős jövedelemnövelő támogatást kap a nemzeti kormány oldaláról.

Összegzése szerint a családtámogatások mértéke 2010 óta négyszeresére nőtt, ma a GDP 5,9 százalékát teszik ki.

Ehhez képest az Eurostat számítása szerint ez csak 1,9 százalék, mert nem számítják bele a családi adókedvezményt - jegyezte meg, hozzáfűzve: tudatosan törekednek arra, hogy az adókedvezmény típusú támogatásokat a családtámogatások között ne vegyék figyelembe.

Kiemelte azt is: a brüsszeli nyelvben családpolitika nincs, csak szociálpolitika van. Szerintük azokat kell támogatni, akik szegények, és a szegénység legfontosabb mutatója az, hogy az illetőnek van-e munkája vagy nincsen. És minél kevésbé dolgozik, annál több támogatást kell kapnia. Mindezt csak azok adójából lehet finanszírozni, akik dolgoznak, ezért történik az, hogy a brüsszeli logikában a családi adókedvezmény nem jó.

Magyarországon más logika érvényesült a nemzeti kormány gondolkodásában: egyszerre gondolkodtak családpolitikában és a munkát terhelő adók csökkentésében, ezzel pedig a foglalkoztatás növelésében - emelte ki, felidézve, 2010-ben közel 1 millióval kevesebben dolgoztak, mint ma; a foglalkoztatási ráta terén Magyarország mára bekerült az európai top 10-be.

Csak olyan gazdaságpolitikában szabad hinni, amely a munkára helyezi a hangsúlyt - szögezte le, hangsúlyozva azt is, hogy Magyarországon jelentős adófehéredéssel járt a munkát terhelő adók csökkentése.

Hozzátette, ezt az adórendszert most egy új családi adóforradalom keretében jelentősen megújítják. Ennek az első lépéseit el is kezdték: az általuk bevezetett, gyerekek után járó adókedvezményt 2026. január 1-jéig gyakorlatilag megduplázzák - mondta, világújdonságnak nevezve az édesanyák szja-mentességét.

Emellett a kormány vállalja, hogy közben mindvégig ugyanazon a szinten megtartja Európa egyik legkedvezőbb személyi jövedelemadókulcsát - tette hozzá.

Figyelmeztetett azonban arra, hogy egy "brüsszeli kormány" megemelné az átlagos adószintet. Ezt egy többsávos adózás bevezetésével lehet megtenni - jelezte, hozzátéve: még nem látott olyan többsávos adózási rendszert, ahol az átlagkeresetűek ne jártak volna sokkal rosszabbul.

Hangsúlyozta: azok a tervek, amelyek a Tisza Párttól kiszivárogtak, teljes egészében megfelelnek annak, ahogyan Brüsszelben erről gondolkodnak. Ezen tervek megvalósulása brutális következményekkel, a teljes magyar adórendszer szétverésével, jelentős adónövekedéssel és a foglalkoztatás csökkenésével járna.

Kitért arra is, hogy Magyarországon a fogyasztás mértéke valójában 49 százalékkal bővült 2010 és 2023 között. Ezt egy olyan családpolitika és ahhoz kapcsolódó adópolitika támasztja alá, amelyet az Eurostat sosem fog visszaigazolni, de a valóságban a magyar emberek pénztárcáján igenis érződik - mutatott rá.

Elismerte azonban, hogy mindezt "nem kis mértékben" megtámadta az elmúlt időszakban az infláció. Magyarországon a háborús infláció kevésbé mutatkozott meg a rezsiszámlákban, a termelési árakban azonban igen. A 2023-as mélypont idején ezért csökkentek a reálbérek, amelyek azonban 2024 óta ismét emelkednek.

A magyar kormánynak van egy megállapodása a munkáltatókkal arról, hogyan fognak végigmenni a következő időszakban a minimálbér emelésén keresztül az egész béremelési programon, és ez a reálbérek folyamatos növekedésével jár 2025-ben és 2026-ban is - jelezte.

Beszélt arról is, hogy a háború mellett a brüsszeli kereskedelempolitika is kedvezőtlenül hat a magyar gazdaságra. Az a megállapodás, amelyet most kötött a brüsszeli bizottság az Amerikai Egyesült Államokkal, nem az európaiak érdekeit szolgálja, és a kedvezőtlen megállapodásnak a magyar gazdaságra nézve is vannak következményei, amit ellensúlyozni kell.

A kormány a fix 3 százalékos hitel és a családi adóforradalom mellett egy iparvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervvel is készül a következő esztendőre, hogy ellensúlyozza a Brüsszel által megkötött, rossz megállapodást. Hozzátette, a gazdasági szereplők bevonásával zajló tervekben szerepelni fog a kis- és középvállalkozásokat segítő, fix kamatozású hitel és valószínűleg a munkáltatói terhek csökkentése is.

Rogán Antal összegzése szerint Brüsszelben a "Zelenszkij-projekttel" minden, ami Közép-Európa számára fontos volt az EU-csatlakozásban, leértékelődik.

Megítélése szerint a 2026-os választáson "azt kell eldönteni, hogy elfogadjuk-e azt, amilyen világot Brüsszelből ránk akarnak erőltetni, vagy azt mondjuk, hogy mi, magyarok továbbra is a saját utunkat fogjuk járni".

Rogán Antal hangsúlyozta: a teljes magyar jobboldali közösség összefogására van szükség. Minden választás más, és minden választáshoz ugyanolyan erővel kell hozzákezdeni. "Ez nem az önmarcangolás ideje, hanem az összefogásé, a hazánkért, Magyarországért" - fogalmazott a miniszter.

(MTI)