Orbán Viktor azt mondta: azt látja, hogy Brüsszel háborúra készül. Ezt komolyan kell venni, miközben vicces dolognak tűnik, hogy megüzenik Brüsszelből az összes európai családnak, hogy tartson magánál 72 órára elegendő élelmiszert - hangsúlyozta a kormányfő, majd úgy fogalmazott "ha az ember e mögé néz, akkor inkább megretten, hogy mi van ezeknek az embereknek a fejében, készülnek valamire?" A miniszterelnök hozzátette: egyelőre nem látja azt, hogy Európát háború fenyegetné. Kétségtelenül van egy orosz-ukrán háború, de az, hogy ez a háború megérkezne, semmi realitása nincs. Az, hogy egy NATO-tagállamot bárki megtámadjon, annak nincs egész egyszerűen valószínűsége - mutatott rá. Orbán Viktor kiemelte: ha mégis valaki háborúra készül, az azért van, mert ő akar valamilyen háborús akciót kezdeményezni. Vannak olyan országok az unióban, és úgy látom, Brüsszel az ő szószólójuk, akik még inkább "befele akarnak menni ebbe a háborúba" - fogalmazott.
A kormányfő - mint mondta - úgy érzi, hogy egy mélyebb háborúba való bevonódásnak a politikai előkészülete zajlik az említett javaslattal. Orbán Viktor azt üzente a magyar családoknak, hogy semmi rendkívüli dolgot nem kell tenniük. "Nem fenyeget háború, Magyarország nem lép háborúba senkivel, a béke oldalán maradunk, és ha Európa háborúba megy, mi biztosan nem fogunk háborúba menni" - fogalmazott. A kormányfő értékelése szerint egy nagy transzatlanti hasadásnak vagyunk a tanúi: Amerika ugyanis a tűzszünet és béke elérése érdekében dolgozik, az európai országok viszont a háború folytatásáért. Álláspontja szerint az amerikai béketörekvéseket kellene teljes mellszélességgel támogatni, és nem egy az amerikaival szemben álló háborús stratégiát kellene tervezni, ahogy a legtöbb európai ország teszi. Megjegyezte ugyanakkor: vannak néhányan, akik ezzel nem értenek egyet, ezt leginkább Magyarország képviseli, de - folytatta - "a szlovákok se boldogok", az olaszok esetében "vonakodó stílust" lát. A kormányfő emlékeztetett: a minszki megállapodás békemegállapodás volt Ukrajna és Oroszország között, és Európa akkor úgy döntött, hogy ezt a megállapodást Németország és Franciaország garantálja. A francia-német garancia azonban nem volt elegendő, kiderült, hogy Európának nincs elegendő ereje és képessége arra, hogy egy ilyen békemegállapodást betartasson - mondta Orbán Viktor kiemelve, erre nem a háború a válasz, hanem az, hogy keressünk valakit, aki ezt be tudja tartatni. Lássuk be, hogy az amerikaiakat kell bevonni, ők erősebbek, így nekik nagyobb esélyük van arra, hogy olyan tűzszünetet és békét hozzanak tető alá, amit be is tudnak tartatni - mondta a kormányfő, aki úgy fogalmazott: "Ha békét akarsz, támogasd az amerikaiakat!"
A falvakat nem leépíteni, hanem felépíteni kell, a falu nem a múlthoz tartozik, hanem a jövőhöz - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor azt mondta, Magyarországnak nagy hagyománya és komoly erőforrása a falu. A magyar falu egy ökoszociális egység, ahol - különösen a régebbi időkben - a minőségi élethez minden feltétel adott volt - fejtette ki. A miniszterelnök a Magyar falu programot az egyik legsikeresebb kezdeményezésnek nevezte és kiemelte, hogy elindítása óta 1200 településen megállt a népességfogyás. A program öt éve fut, az iskolák, óvodák, temetők felújítása már zajlik, és most új elemekkel bővítik ki. A kisboltok visszatérő problémát jelentenek, ha nincs bolt, nehéz egy faluban élni. Felújítják továbbá a kocsmákat, templomokat és az ATM is nagyon fontos, hogy minden faluban megteremtsék a hozzáférés lehetőségét a készpénzhez - sorolta. Úgy fogalmazott: a kormányzati akaratnak és az emberek ösztöneinek a találkozásából a falusi élet esetében jó dolgok jöhetnek ki.
A családokat támogató intézkedésekről szólva kijelentette: most történik meg az, hogy a magyar gazdasági rendszert családközpontúvá tesszük, és ebben első helyen vagyunk a világon. A jövő a családi központú gazdasági rendszereké, ezt Magyarország valósítja meg Európában elsőként. Orbán Viktor elmondta, a gyermekvállalást ösztönző törvényjavaslatokat benyújtották a parlamentnek, a konkrét intézkedéseken túl azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy történelmi dimenziójú vita zárul most le Magyarországon: mit tekintünk a társadalom alapegységének, az egyént vagy a családot?
Az árréstop eredményeit értékelve elmondta azt is, hogy 874 terméknél csökkentek az árak, átlagban 17-18 százalékkal, erre nem volt a modern magyar történelemben példa. Két hét után azt kell mondani, hogy a dolog működik, ez egy működőképes szabályozási rendszer - értékelt. Hozzátette: biztosan lesz majd törekvés a kereskedők részéről, hogy valamilyen módon mégiscsak kikerüljék az árrésstopot, ezért folyamatosak az ellenőrzések. "Van még a tarsolyunkban két-három lépés, amivel majd válaszolni tudunk" - jelezte a miniszterelnök. Elmondása szerint Zsigó Róberttel hetente egyeztet arról, hogy konkrétan hogyan állnak az árak. Vannak olyan termékek, ahol az árak nem 17-18 százalékkal csökkentek, hanem több mint 50 százalékkal, például egyes tejek, joghurtok, tejfölök, túrós zsiradékok esetében - hívta fel a figyelmet. Hozzátette: május végéig hirdették meg az árrésszabályozást, bízva abban, hogy addigra normalizálódik a helyzet, és a kereskedők is belátják, hogy be kell érniük 10 százalékkal. Május végén pedig lesz egy nagy értékelő vita arról, hogy mik a tapasztalatok, folytassuk-e vagy sem - közölte.
Megosztom