Béres János 1930-ban született a Borsod megyei Gagybátorban. Az Erkel Ferenc Konzervatórium oboa-magánének szakát 1955-ben végezte el, majd 1960-ban a Szegedi Pedagógiai Főiskola ének-zene szakán szerzett diplomát. 1951 és 1953 között az Állami Népi Együttes táncosa, majd furulya szólistája volt.

1951-ben, a Kodály Zoltánnal való találkozása inspirálta, hogy a zenetanári pályát válassza. Vele mindvégig szoros kapcsolatot ápolt. 1952-től aktívan tanított. Ő indította el a magyarországi furulyaoktatást, ezen belül elkészítette a hangszereket (Béres furulya) és a tanterveket. A furulyaoktatáshoz 12 tankönyvet írt, amelyből a három kötetes Furulyaiskolája 1965 óta több százezer példányban megjelent, valamint más nyelvekre is lefordították. 1975-ben alapította meg az ország első népi hangszeres zeneiskoláját, az Óbudai Népzenei Iskolát.

1960-ban népi-kamarazenekart alapított, amely a mai napig működik. Számtalan felvétel készült vele a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. A „Béres Kamarazenekar” kísérte a Magyar Televízió „Röpülj Páva” versenyét és az Országos Filharmónia hangverseny sorozatait. A Magyar Rádió munkatársaként 1951 és 2005 között a rádió vidéki népzenei felvételeinek egyik elindítója, valamint 9 országos népzenei fesztivál szervezője volt. Több mint 5000 alkalommal lépett színpadra furulyával, elsősorban Magyarországon, de hangversenyezett Európa majdnem mindegyik országában, ezenkívül Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Mind a hazai, mind a külföldi hangversenyeken szenzációként hatott, hogy a különböző létszámú és összetételű zenekarokat karmester nélkül vezette furulyával.

Sokoldalú munkásságáért több kitüntetést kapott: a Rádió folklór nagydíja (1971), Földes Ferenc-díj (1986), Apáczai Csere János-díj (1997), a Magyar Kultúra Lovagja (2006), Eötvös József-díj (2010). 2014-ben tevékenységét Kossuth-díjjal ismerték el.

A furulya és tágabb értelemben a fúvós ”társadalom”, illetve oktatás számára Béres János etalon. A mai napig az általa írt kottákat használják és pedagógiai módszerei alapján tanítják a furulyát az alap és középfokú szakiskolákban.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium Béres János Kossuth-díjas furulyaművészt, zenepedagógust és népzenekutatót saját halottjának tekinti.

(KIM)