Miért van szükség a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programra? – tette fel a kérdést a lakossági fórumon megtartott előadásának elején Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A kérdésre adott összetett válasz elején hallhattuk: az elmúlt évtizedekben a Magyar Honvédség leépítésére került sor – részben félreértések okán. A honvédelmi miniszter kifejtette: a NATO ötös cikkelye szerint valóban minden tagállamot megillet a kollektív védelem.

„Csakhogy akkoriban elfeledkeztünk arról, hogy a Szövetség hármas cikkelye viszont azt mondja ki: minden ország köteles olyan védelmi képességeket kiépíteni, amelyekkel meg tudja védeni saját állampolgárait és országát” – emlékeztetett a tárcavezető. Kiemelte: 2004 környékén a honvédség nem rendelkezett tartalékos állománnyal, létszáma pedig alig több mint 23 ezer főre csökkent. Katonaszakmai okok mellett a biztonsági környezet rohamos változása, romlása miatt is szükséges a haderő nagy horderejű fejlesztése, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program. Benkő Tibor szerint a terrorizmus, az illegális migráció, a hibrid és kiberfenyegetések, éghajlati változások és a „járványok kora” is mind komoly fenyegetést hordoz magában.

„A Balkánon a délszláv válság óta nincs béke. A híradásokban is láthatjuk, hogy nap, mint nap komoly összetűzések vannak. Vallási-kulturális szokások eltérőek, különbözőek. Nagyon törékeny az a világ” – közölte Benkő Tibor. Hozzáfűzte: 2014 óta másik szomszédos országunkat, Ukrajnát sem nevezhetjük stabilnak.

A honvédelmi miniszter arról is tájékoztatta a lakosságot, hogy a NATO jelenleg déli és keleti irányú katonai fenyegetettséget határoz meg. „Mi magyarok a keleti és a déli fenyegetettség középpontjában élünk. Nyilvánvaló számunkra, hogy Közép-Európában ez mit jelent: történelmileg nem tudtunk kimaradni semmilyen konfliktusból. Magyar hazafi eddig 163 különböző fegyveres konfliktusban volt érintett, mégis magyarnak maradhattunk” – emlékeztette a hallgatóságot a honvédelmi miniszter. Hozzátette: kilencven alkalommal győztesen kerültünk ki a konfliktusokból és erre büszkének kellene lennünk.

„Arra is legyünk büszkék, hogy magyarnak maradhattunk. Vannak értékeink, hagyományaink, van mit megvédenünk és kötelességünk is megvédeni hazánkat” – jelentette ki a honvédelmi tárca vezetője. Összegzésképpen Benkő Tibor elmondta: a fentiek miatt van szükség jól felszerelt, létszámában megfelelő, kiképzett, lojális magyar katonákból álló Magyar Honvédségre. Ezt célozza meg a 2017-ben elindított Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program, melynek két fő pillére a katona és a haditechnika.

„Utóbbi részét képezi a hadiipar újraélesztése, melynek egyaránt léteznek pozitív védelmi és gazdasági vonatkozásai is. A védelmi képesség nem függhet más országoktól, ezért is fontos a hazai alapokon nyugvó hadiipar” – világított rá a honvédelmi miniszter. Kérdésre válaszolva a témával kapcsolatban Benkő Tibor kifejtette: minden fejlesztés a magyar gazdasági érdekeket szolgálja és szeretnék ebbe bevonni a hazai kis- és középvállalkozásokat is.

Benkő Tibor szerint a program legfontosabb eleme mégis a katona, a megfelelő katonai életpályamodell. „Életpálya nélkül nehéz elkötelezett embereket találni. A fiatalokat meg kell tanítani arra, mit jelent a haza. Tisztelniük, becsülniük kell az időseket, mert ők harcoltak meg jelen élethelyzetünkért” – húzta alá a tárcavezető. Mint mondta: egyre több fiatal vállalja a katonai szolgálat valamilyen formáját és ezért köszönet illeti őket.

A pandémiás helyzettel kapcsolatban elhangzott: a szakértők szerint az elkövetkezendő évtizedek egyik kihívása a különböző járványhelyzetek kezelése lesz. „Nekünk pedig úgy kell kiképezni katonáinkat, hogy ott segítsenek, ahol arra szükség van, nem feltétlenül fegyverrel. Ha kell, legyenek ott az egészségügy területén; ha kell védjék meg határainkat az illegális migráció ellen” – hangsúlyozta Benkő Tibor. Mint mondta: ennek fontos része a megfelelően működő önkéntes tartalékos rendszer, amelyet az elmúlt években csaknem a nulláról sikerült felépíteni. Manapság már 11 400 fő szolgál önkéntes tartalékosként, és ez elsősorban – fogalmazott – a városvezetők és a szülők érdeme. A rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban a honvédelmi miniszter kiemelte: megyénként legalább egy önkéntes tartalékos századra van szükség.

„Azt nem bírja el az ország költségvetése, hogy ismét 150 000 fős legyen a Magyar Honvédség. De az Önkéntes Tartalékos Rendszerrel akad végre megfogható erő. Amennyiben baj van, tudunk kit szólítani. Kilencvenhét kórházban önkéntes tartalékosok teljesítenek szolgálatot” – tájékoztatott a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor rávilágított arra, hogy a hazafias, honvédelmi nevelés szintén a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program sarokköve. A rendszer honvédelmi táborokon, honvédségi tematikus versenyeken át, a Honvéd Kadét Programon keresztül, a Honvédelmi Sportszövetségen át egészen a honvéd középiskolákig, egyetemekig bezárólag, mind segít a kitűzött célok megvalósításában. Mint mondta: a különböző ösztöndíjak mellett a Magyar Honvédség gondoskodik mind a négyszáz katonaárváról is.

„Mi segíteni akarunk az országnak és a fiataloknak egyaránt. A fegyelem, a bajtársiasság, az alkalmazkodás - amelyre a katonai rendtartás nevel - a civil életben is fontos értékek. Nem beszélve arról, hogy minden fiatalnak meg kell ismernie értékeinket, hazánkat, hagyományainkat” – tette hozzá a honvédelmi miniszter, aki szerint a haza védelme, biztonságának szavatolása a pártpolitikán felül áll.

„Nagyon nagy baj, ha a honvédelem kérdésében nem találjuk meg az összhangot. A haza védelme nemzeti ügy. A problémákat – miként a járványhelyzetet is – csak közösen, összefogva tudjuk megoldani” – hangsúlyozta Benkő Tibor, aláhúzva: a koronavírus elleni védekezés sem csupán egészségügyi kérdés, minden minisztérium és szaktárca részt vesz benne.

Kérdésre válaszolva elhangzott: a különböző üzemek, gyárak létrehozása nem a honvédelmi tárca feladata. „A Várpalotára tervezett robbanóanyag és lőszer gyártására képes üzemmel kapcsolatban az Innovációs és Technológiai Minisztérium illetékes. Abban biztos vagyok, hogy minden úgy valósul majd meg, hogy a lehető legkevesebb kockázattal járjon” - emelte ki Benkő Tibor. „Sok embernek teremt majd munkahelyet” – tette hozzá a honvédelmi miniszter.

Campanari-Talabér Márta, Várpalota polgármestere elmondta: a honvédség fontos szerepet játszott és játszik a város életében. Kiemelte: az itt életre hívandó ipari fejlesztés is szorosan kapcsolódik a Magyar Honvédséghez, a város fontos része a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak.

A lakossági fórumon – mások mellett - részt vett dr. Kontrát Károly országgyűlési képviselő, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Oszlánszki Béla ezredes, az MH Bakony Harckiképző Központ parancsnoka is.