Bakondi György közölte, hogy a legfrissebb adatok szerint a tavalyi 870 illegális migránssal szemben idén mintegy ötezret fogtak el a déli határokon, vagyis ötszörös a növekedés, mégis néhány száz fő az, aki Szerbiában, a magyar nagykövetségen benyújtja a menekültkérelmét. A jelentős növekedéssel kapcsolatban elmondta, hogy a balkáni útvonalon tavaly a magyar és a szerb rendőri erők közös akciójával sikerült az embercsempész bandákat kiszorítani, ezáltal új útvonalra terelődött át az addig a magyar határt terhelő mozgás. Az elmúlt időszakban azonban a szerb rendőri erők aktivitása csökkent, ezáltal az embercsempész bandák újra megjelentek, és folyamatos nyomás alatt tartják a magyar határt.

A főtanácsadó jelezte, hogy az állampolgársági összetétel vegyes, elsősorban afganisztáni irányból, de most már Afrikából is érkeznek illegális migránsok a görög szigeteken és a kontinentális Görögországon keresztül.

Bakondi György megjegyezte, hogy Magyarországhoz hasonlóan egyre több európai országban zajlik a határellenőrzés szigorítása, a határon történő menekültté nyilvánítás kérdése is napirenden van, ám az alkalmazott gyakorlatok ellentétesek azzal a migrációs paktummal, amely tavaly született meg az Európai Parlamentben. Szerinte ennek az az oka, hogy Európa legtöbb országában a lakosság megelégelte az érkezők magas számát, agresszív fellépését, tartózkodásuk negatív kihatásait a közbiztonságra, a mindennapi életvitelre, és ennek most már politikai súlya és jelentősége is lett.

A főtanácsadó beszélt egy új jelenségről is, miszerint Pakisztánból afgán menekülteket utaztatnak Németországba. Úgy vélte, ezzel megkerülik a szervezett bűnözést, amelynek nagy üzlet az illegális migráció, illetve személyazonosság ellenőrzése mellett érkeznek Európába, ami bizonyos szempontból előrelépés, ugyanakkor szerinte nem ez lesz a megoldás, hanem a külső határok szilárd őrizete és az illegális bevándorlás teljes visszaszorítása.

(MTI)