1991-ben, amikor Magyarország első közép-európai országként együttműködési megállapodást írt alá az ESA-val, már hosszú eredménylistával bírt az űrkutatás és az űrtevékenység területén. A magyar szakemberek már a Bay Zoltán-féle, 1946-os holdradar kísérlet óta együttműködtek a nagy európai űrhatalmakkal a tudományos kutatás terén, a Nemzetközi Interkozmosz-program részeseként pedig számos műhold és űrszonda fejlesztésében vehettek részt a hazai kutatók és fejlesztők. Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980. május 26-án indult Föld körüli pályára, hogy végrehajtsa tudományos küldetését a Szaljut–6 űrállomás fedélzetén.

Az Interkozmosz-program befejeztével Magyarország azonnal az ESA felé fordult. 1998-ban Magyarország volt az első állam, amely annak ellenére, hogy nem rendelkezett ESA-tagsággal, mégis az ESA tudományos kutatási célú ún. PRODEX programjának részese lehetett, 2003. november 5-én pedig első államként írta alá az Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) megállapodást, amit hamarosan új közös projektek megindítása követett. A megállapodást hazánk két alkalommal, 2008-ban és 2013-ban hosszabbította meg, majd a Művészetek Palotájában sor került a csatlakozási okirat aláírási ünnepségére, amelyet Jean-Jacques Dordain főigazgató és Kara Ákos államtitkár láttak el kézjegyükkel. Hazánk az okiratot november 4-én helyezte letétbe Franciaország kormányánál, s ezzel vált az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává.

Magyarország azóta az ESA aktív és sikeres tagja, amit az is bizonyít, hogy az ESA Tanács “Space19+” elnevezésű, miniszteri szintű ülésén jelentősen megemelte a programokhoz való hozzájárulását, egyben az ESA programjaiban való részvételt elsősorban az űrrepülési, űrbiztonsági, földmegfigyelési és űrtávközlési programokban. A 2016-os Miniszteri Tanácson vállalt 16,1 millió eurós befizetéshez viszonyítva hazánk 2019-ben jelentős, 97 millió eurós vállalással élt.

Az ESA 2020. október 8-9-én Budapesten szervezte meg az Ipari Napok rendezvényt, amelyen – személyesen vagy online – 118 fő vett részt. Az esemény keretében az érdeklődők megismerhették az ESA programjait, emellett kapcsolatokat építhettek ki a nagy európai űripari óriásokkal. A műszerek és eszközök tervezése és építése mellett a különböző magyar szereplők az ESA oktatási programjaiban is részt vesznek (parabolarepülés, ESEO diákműhold, stb.).

Magyarország 2012-ben indította első műholdját, az 1U méretű (10x10x10 cm), cubesat típusú technológiai kísérleti holdat, a MaSat–1-et, amit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem diákjai építettek. A műholdat az európai Vega hordozórakéta állította pályára első startja során, és egészen légkörbe lépéséig, mintegy 3 éven keresztül szolgáltatott adatokat. A BME hallgatói építették a második és harmadik magyar műholdat is, a SMOG–P illetve az ATL–1 tudományos és kísérleti, 1PQ méretű ún. zsebműholdat – ami egyben az első magyar magánműhold is.

A csatlakozás óta Magyarország az ESA aktív és megbízható partnerének bizonyult, több mint 60 különböző ESA-projektben vesz részt, valamint a PECS Megállapodás során 114 különböző szerződés született az ESA és hazai intézmények között.