A versenyképességet az európai intézmények működésének fókuszába kell állítani: az európai versenyképességhez a tagállami gazdaságpolitikai intézkedéseken túlmenően európai szintű fellépésre is szükség van, és ebben az európai intézményeknek is feladata és felelőssége van - hangsúlyozta a miniszter az Európa-Tanulmányok Hálózat első, szegedi konferenciáján általa elmondottakat összegezve. A Budapesti Nyilatkozat azt is kimondja, hogy a versenyképesség az nem csak és nem kizárólag gazdaságpolitikai kérdés. Minden szakpolitikának vannak olyan dimenziói, amelyeknek versenyképességi relevanciája van, és az uniós intézménynek minden szakpolitikát versenyképességi perspektívából is értékelnie kell - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy ennek az elkövetkező intézményi ciklusban kézzel fogható, praktikus következményei lesznek: az Európai Tanács azt az elvárást fogalmazta meg az Európai Bizottsággal szemben, hogy a következő intézményi ciklusban minden jogalkotási javaslathoz versenyképességi tesztet és hatástanulmányt kell készíteni. Az Európai Tanács rendszeresen vissza fog térni a versenyképességi kérdésekre, és rendszeresen politikai iránymutatást ad az európai intézményeknek, milyen stratégiát és milyen prioritásokat kell követni a versenyképesség megerősítése érdekében - tette hozzá. Az európai versenyképesség hanyatlásának következményeit a tagállami kormányok viselik, természetes tehát, hogy az állam- és kormányfők saját kezükbe szeretnék venni az Európai Unió versenyképességi stratégiájának meghatározását. A miniszter jelezte, az Európa-Tanulmányok Hálózat első, szegedi konferenciáján erről beszélt.

(MTI)