Az Átalakuló világrend: európai kérdések és válaszok című rendezvény kerekasztal-beszélgetésén a Századvég 33 országban zajlott közvélemény-kutatásának eredményeiről beszélgetett Navracsics Tibor, Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára és Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke.

A felmérés szerint a megkérdezett európaiak 33 százaléka úgy gondolja, Európa hanyatlik, 47 százalék szerint stagnál, és csupán 15 százalék szerint fejlődik.

Navracsics Tibor úgy fogalmazott, meglepte Európa optimizmusa, azt hitte, többen szavaznak a hanyatlik lehetőségre.

Mindenesetre az európai polgárok is érzik, hogy Európa nem tud lépést tartani a világgal, és minden mutató is azt mutatja, hogy az EU hanyatlani fog a következő időszakban, ha nem történik radikális fordulat.

Mindez visszavezethető arra, hogy az EU még nincs kész, nem tud beleszólni a világpolitikai történésekbe, nincs erős intézményrendszere, félúton van a konföderáció és a föderáció között, rendezetlen legitimációs problémái vannak és nincs kitalálva a demokráciafelfogása - sorolta a miniszter.

Navracsics Tibor szerint az európai nemzetek a mai napig egyetértenek abban, hogy európai integrációra szükség van, és Magyarország is komolyan veszi az Európai integrációt.

A Fideszt sokan Európa-ellenesnek tartják, de a miniszter meggyőződése, hogy nincs még egy olyan kormány, amely olyan sokat tett volna az EU jelentőssé tételében, mint Orbán Viktor, hiszen például ő volt az első kormányfő, aki elment az EP plenáris parlamenti vitájára és válaszolt a képviselők felvetéseire.

Magyarország azt akarja, hogy az EU mindenki számára egy olyan keret legyen, amelyben érvényesíteni lehet az érdekeket - jelentette ki.

Navracsics Tibor kitért arra is, hogy az EU egy olyan bonyolult rendszer, amely nehézzé teszi, hogy az ember megszeresse.

Hidvéghi Balázs úgy vélekedett: a két világháborút még mindig nem tudta kiheverni Európa, most pedig már jó ideje rossz irányba halad az uniós együttműködés.

Az unió túlszabályozott, ami gátolja a gazdaság növekedését - mondta, majd problémának nevezte az elhibázott, túlideologizált zöldítést. Hozzátette: gyengül az európai ipar, a külkereskedelmi mérleg, és van egy van egy versenyképességi probléma is, továbbá tetten érhető, hogy elkényelmesedett a nyugati társadalom.

Hidvéghi Balázs szerint az EU-t egy identitásválság is jellemzi - ezzel van összefüggésben a migráció erőltetése -, amelynek során ahelyett, hogy saját identitásunkat erősítenénk, inkább mindenkit ideutaztatunk.

Az európai politikának emellett van egy általános túlideologizáltsága is - emelte ki a kormánypárti politikus, hibának nevezve, hogy a háborús időszakban Brüsszel képtelen egy karakteresen és kizárólagosan európai érdeket megjeleníteni.

Ráadásul Brüsszel politikája belső konfliktusokat gerjeszt a hatékony munka helyett - hangsúlyozta.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára később rámutatott: ötéves európai-parlamenti képviselősége idején azt tapasztalta, hogy az Európai Bizottság egyre inkább politikai bizottságként lépett fel, egyre több olyan kezdeményezés volt, ahol kvázi leiratként üzennek tagállamoknak, és megsértik az érvényben lévő szerződéseket, tagállami, nemzeti parlamenti jogköröket.

Kiemelte: az ukrán gabonával kapcsolatos intézkedések is megmutatták, hogy milyen könnyen és ellenőrizetlenül írja felül a brüsszeli döntés a tagállamok érdekeit egy az unión kívüli ország érdekeit eléjük helyezve.

Hidvéghi Balázs arról is beszélt: az elhibázott zöld átállás mellett az atomerőművek németországi leállítása, és az orosz nyersanyagról leválás is csak erősíti a kiszolgáltatott állapotát Európának, ami tovább gyengíti a versenyképességet.

Kavecsánszki Ádám úgy fogalmazott: "a brüsszeli vezetők kimosták az európaiságot Európából", már nincs az a jólét, biztonság, béke és szabadság, amire korábban vágytak a közép-kelet európaiak.

Szólt arról is, hogy az európai versenyképességet a nagy versenytársakhoz kell hasonlítani, és abból az látszik, hogy 2014-24 között az EU éves GDP-növekedése 1,9 százalék volt, míg az Egyesült államoké 2,5 százalék, Kínáé pedig 5,8 százalék.

Emellett a kockázati tőke részesedése az innováció és a technológia terén az EU-ban öt százalék, az Egyesült Államokban 52 százalék Kínában 40 százalék, a villamosenergia árak az EU-ban pedig háromszor magasabbak is lehetnek, mint Kánában vagy az Egyesült Államokban.