Banai Péter Benő az EP-vitán elmondott beszédében hangsúlyozta, az Európai Unió választási lehetőség előtt áll, hogy a 2025-ös pénzek miként tegyék lehetővé az unió számára, hogy hatékonyan tudjon fellépni a kihívások megoldása érdekében úgy, hogy a tagállami költségvetések ne kerüljenek nyomás alá. "Prudens megközelítésre van szükség, ezért az uniós tanács támogatja azt, hogy egyes prioritásokat hátrébb soroljanak, illetve, hogy megfelelő rugalmasságok legyenek a költségvetésben más prioritások megvalósítására" - fogalmazott. Elmondta, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament sok dologban egyetért a költségvetési prioritások vonatkozásában, a főbb prioritásokra szánt összegek tekintetében a felek között azonban sok, majdnem 2,8 milliárd euró az eltérés, a kötelezettségvállalások esetében pedig 1,8 milliárd euró. Az uniós tanács megközelítése a pénzügyi fegyelem és a prudens hozzáállás keveréke, ezért nem fogja tudni elfogadni az Európai Parlament álláspontjainak jelentős részét - hívta fel a figyelmet. Az államtitkár hangsúlyozta: az uniós tanács mindent megtesz annak érdekében, hogy a jövő éves uniós költségvetés esetében kiegyensúlyozott megállapodás szülessen. Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa beszédében emlékeztetett: az EP és az uniós tanács álláspontja jelentős mértékben eltér egymástól. Sajnálatát fejezte ki, hogy a tanács csökkentené a költségvetés összegeit bizonyos pontokon, ugyanakkor üdvözölte az uniós parlament álláspontját, amely az Európai Bizottság által javasolt kiadási szintet erősítené. Az EP által javasolt jelentős növelésekhez azonban különleges eszközök mozgósítására lenne szükség, és nagyon körültekintő eljárásra a rendelkezésre álló források tekintetében - hívta fel a figyelmet. "A tárgyalási folyamat során azt reméljük, hogy az Európai Parlament és az uniós tanács időben össze tudja hangolni álláspontjait egy jó, kompromisszumos megállapodás érdekében" - tette hozzá az uniós biztos. Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a vita során elmondott felszólalásában kijelentette: a Partióták Európáért nevű EP-frakció szerint az EU jövő évi költségvetésének a békét, az illegális migráció megállítását, az emberek, a családok és nemzetek érdekét, valamint a szuverenitást kell szolgálnia. Az Európai Bizottság kudarcot vallott az uniót sújtó kihívások kezelésében, nem segítette az európai embereket a jelenlegi nehéz időkben - jelentette ki. Elmondta, az európai parlamenti választások alkalmával az európaiak megfogalmazták: változásra van szükség. A változásra való igény azonban sem az uniós intézmények vezetésében, sem pedig a 2025-ös uniós költségvetés tervezetében nem jelenik meg - mondta. "A Patrióták frakciójának képviselői szerint gyökeres változásra van szükség az uniós bizottság teljesen elhibázott költségvetési javaslatához képest" - fogalmazott. A fideszes EP-képviselő kijelentette: az illegális migráció további ösztönzése helyett a határvédelmet támogató, Európát és az európaiakat megvédő költségvetésre van szükség. A Patrióták EP-képviselői ezért javasolják az EU határvédelmi kiadásainak növelését, ahogy azt is, hogy az uniós költségvetés támogassa a tagállamokat a külső határok védelmében, határkerítések létesítésében és fenntartásában. Javasolják továbbá a nemzeti szuverenitást támadó uniós propaganda, illetve az intézményes politikai zsarolás, a "jogállamisági dzsihád", a "genderideológiai, valamint a woke-őrület" uniós támogatásának megszüntetését. Elvárják az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja felül a jogállamisági feltételrendszer politikai célokat szolgáló alkalmazását és állítsa le a tagállamok ideológiai és politikai zsarolását - tette hozzá Deutsch Tamás. Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselője felszólalásában azt mondta: minden magyar egymilliárd eurót veszít 2024 végén azért, mert a magyar kormány "nem hajlandó bezárni a korrupciós kiskapukat". Azt monda, az EU azért blokkolja a magyaroknak járó uniós források kifizetését, mert a magyar ügyészség nem képest hatékonyan fellépni a korrupcióval szemben. Magyországnak nincs korrupcióellenes stratégiája - állította Kollár Kinga, majd hozzátette: rendszerszintű hiánytalanságok, szabálytalanságok vannak a közbeszerzések terén is. Véleménye szerint az egyetemi alapítványokon keresztül átláthatatlanul tud elfolyni az állami vagyon és uniós támogatás. Javaslata szerint szükséges megerősíteni az unió bűnüldöző és csalásellenes szerveit, meg kell emelni az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol, valamint az Európai Ügyészség költségvetését. Minél többet költ az Európai Unió a csalásellenes szervekre, annál jobban járnak az európai adófizetők is - tette hozzá felszólalásában az EP-képviselő.

(MTI)