Mi teszi a magyar egyetemeket vonzóvá a külföldi hallgatók szemében?
A magyar felsőoktatás előnyös helyzetben van, jelentős a külföldi hallgatók aránya, 14 százalékuk érkezik más országból. Az egyetemi szféra számos területe nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, ilyen például az orvos vagy a gyógyszerészképzés.
A magyar tudományos élet fejlettségét jól jelzi a legutóbbi Nobeldíj két magyar kitüntetettje, mindketten releváns tudományos területen értek el kimagasló eredményt. Felsőoktatásunk vonzerejét adja az is, hogy integrált rendszert alkot a munkaerőpiaccal. Az egyetemek és a legnagyobb vállalatok szorosan együttműködnek a duális képzés területén, ez is kiemeli őket a versenytársaik közül. A külföldi hallgatók szemében nem csak a szűken vett felsőoktatás vonzó: Magyar ország rendezett, biztonságos hely, ahol könnyebb megélni, mint több nyugateurópai országban. Sok család inkább ide küldi a gyermekeit tanulni
Éppen azokat az európai értékeket és alapjogokat tiporja, amelyeket saját bevallása szerint meg akar védeni: jogállamiságinak nevezett eljárással sérti meg a magyar hallgatók jogait.
Milyen célokat tűzött ki maga elé miniszteri biztosként?
A legfontosabb célom, hogy a magyar felsőoktatás része legyen a nemzetközi világnak, szeretném elérni, hogy még több külföldi hallgató tudjon Magyarországon tanulni. Ehhez persze meg kell teremteni a feltételeket is, hiszen van egy határa az egyetemek hallgatói kapacitásának. Célunk, hogy 2030ra százezer külföldi diák tanuljon Magyarországon.
A változó világrendben sok szó esik a szétválasztásról és a kockázatmentesítésről. Mit tehet ön szerint Magyarország azért, hogy a felsőoktatás meg tudja tartani nemzetközi kapcsolatait?
Őszintén szólva nem aggódom emiatt, a geopolitikai kérdések jóval kevésbé érintik a felsőoktatási szektort. Magyarországra pél dául több mint kétezer külföldi hallgató Iránból érkezik, ez azt mutatja, hogy az egyetemi szféránk még a jelenlegi helyzetben is képes felül emelkedni a politikai síkon.
Nem hiszem, hogy a jövőben nagyobb problémát jelentene a magyar felsőoktatásnak.
Hol tartunk az Európai Unió és Magyarország közötti vitában az Erasmus és a Horizont programot illetően?
Ebben a kérdésben az unió térfelén pattog a labda.
Magyarország eleget tett a követelményeknek, minden előírt feltételt teljesítettünk, amelyet az Európai Bizottság elvárt. Az, hogy ennek ellenére sem változtatott álláspontján a testület, tökéletesen mutatja, hogy politikailag motivált eljárásról van szó. A magyar egyetemek Erasmus programból való kizárásával azonban az EU saját magát is gyengíti.
Nemcsak tudományos, de politikai szempontból is kontraproduktív, hiszen aligha elképzelhető, hogy azzal fogja megnyerni magának a magyar hallgatókat az Európai Unió, ha a jogaikat megsérti.
Hatalmas igazságtalanság és gyalázat, amilyen viselkedést Brüsszel ebben a kérdésben tanúsít.
„A magyar egyetemek kizárásával az EU saját magát is gyengíti”
Hozhat az ügyben változást az európai parlamenti választás?
Az unió legkorábban valószínűleg ősszel hoz döntést az ügyben, hiszen az EPválasztást követően több hónapba is beletelik, amíg minden testületet és tisztséget megválasztanak, addig pedig nem várható, hogy előrelépés szülessen. Egyébként az Erasmuson kívül is van élet. A magyar kormány több kezdeményezéssel igyekszik segíteni a hallgatókat, ilyen a Pannóniaprogram, a Hurizont program pedig a magyar kutatókat segíti, hogy nemzetközi környezetben folytathassák kutatásaikat. Igyekszünk minél több alternatív megoldást találni arra, hogy a hazai egyetemek bilaterális alapon együttműködhessenek a nyugateurópai partnereikkel, és erre bátorítjuk az intézményeket is.
Megosztom