Magyarországon az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb, mint a klímavédelem élharcosának tekintett Németországban, ami jelentős részben annak köszönhető, hogy a Paksi Atomerőműben termeljük meg hazánk villamosenergia igényének harmadát. Ezért a magyar kormány által elfogadott Energiastratégia és a Nemzeti Energia és Klímaterv is rögzíti, hogy az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint az energiatermelés dekarbonizálása csak az atomenergia és a megújuló energia együttes alkalmazásával lehetséges.

Ha hagyományos erőműben termelnénk meg ugyanannyi villamos energiát, amennyit a két blokk előállít, az évente 17 millió tonna szén-dioxiddal terhelné a légkört - emelte ki Süli János.

Palkovics László hangsúlyozta, hogy Magyarország - több, az atomenergiát már alkalmazó vagy fejleszteni kívánó uniós tagállamhoz hasonlóan - azt kéri, hogy Brüsszel a technológiai semlegesség elvét követve alakítsa klíma- és energiaügyi politikáját, összhangban az Európai Bizottság független tudományos tanácsadó testületének, a Közös Kutatóközpontnak (Joint Research Centre, JRC) az elemzésével.

Az új paksi blokkok (alaperőműként) az ellátásbiztonságot erősítve azt is elősegítik, hogy a megújuló energiaforrások is egyre nagyobb arányban vehessék ki részüket a hazai villamosenergia-termelésből. Erre kiváló példa, hogy a város határában nemcsak a Paks II. atomerőmű felvonulási területének építési munkálatai kezdődtek meg, hanem az ország egyik legnagyobb naperőműve is felépült.