Koncz Zsófia szerint István király magyarokra hagyott gondolataiba mindig minden nehézség közepette kapaszkodhatott a nemzet. Kiemelte, Szent István nem azért tért rá a kereszténységre és hagyta a hitet a magyarságnak generációkon keresztül, mert az "divatos" lett volna, hanem azért, mert valóban hitt benne. Hozzátette, a királyt - aki halála előtt elsőként ajánlotta fel országát Szűz Máriának - nemcsak a katolikus, hanem az ortodox egyházban is szentként tisztelik. Megjegyezte, az ünnepnapon Szent Lászlóról sem szabad megfeledkezni, mert neki köszönhetjük azt, hogy augusztus huszadika lett Szent István király ünnepe.

Felidézte, hogy 1083-ban ezen a napon emelték Szent István ereklyéjét a székesfehérvári bazilikában. Hangsúlyozta, augusztus huszadika nemcsak egy vallási ünnep, a nemzeti összetartozást is jelképezi. Az államtitkár úgy fogalmazott, mindig akkor alakult jól a nemzet sorsa és jövője, amikor az ország fejlődésében a magyar érdek egyértelműen szerepet kapott. Amikor ezzel ellentétben idegen gondolatok, hatalmak által irányították Magyarországot, akkor sokat vesztett a nemzet - fűzte hozzá. Koncz Zsófia arról is beszélt: ahhoz, hogy a magyar nemzet minden nehéz helyzetben fel tudjon állni, szüksége volt Szent István gondolataira, amelyek a kereszténységen és a szuverenitáson alapszanak.

Kiemelte: jelenleg igaz lehet az az állítás, hogy Magyarország Európa jövője hiszen, volt már példa arra, hogy a kereszténységet Nyugat-Európa számára az ország védte meg. Szerinte ez napjainkra is megmaradt és ez azt jelenti, hogy "mi, magyarok itt állunk bástyaként egész Európa számára". Hozzátette, a huszonegyedik század is tartogat kihívásokat, ugyanis "Európa versenyképessége folyamatosan csökken, a nemzetállamokat nem igazán tudja összefogni az európai vezetés, emellett pedig több mint három éve háború van a szomszédunkban".

Az államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta, a magyar kormány politikájának két fő prioritása van, az egyik a magyar családok támogatása. Kifejtette, az ország vezetése ezért indított el egy "igazi családi adóforradalmat" július elsejétől, mely teljesen egyedülálló a világon. Hozzátette, a másik ilyen fontos szempont a magyar vidékre való összpontosítás, hiszen "a helyi közösségeinkben rejlik a nemzet jövője és a magyar vidékben". Kiemelte, ezt bizonyítja az új kenyér ünnepe is, amikor megköszönhetjük a magyar gazdáknak azt, hogy mindig van kenyér az asztalon.

Az eseményen Bártfay Emese (Fidesz-KDNP) polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy az új kenyér "az élet táplálója, melyben benne van az isteni gondviselés, a teremtő erő, a dolgos kezek munkája, az összefogás, az együttműködés ereje, az élet körforgása". Szent István annak idején a keresztény hit alapjaira tudott stabil viszonyokat teremteni és egy erős, nyugati, keresztény államot alapított - mondta. Hangsúlyozta, a király döntéseivel végérvényesen kijelölte a magyarok helyét Európában és "vitathatatlan, hogy a döntése jó volt". Ezt az is bizonyítja, hogy a magyarság még mindig egy egységes nemzetállamként van ott Európa szívében. A köszöntők után a történelmi egyházak képviselői megszentelték és megáldották az új kenyeret, amelyet Bártfay Emese szelt meg.

Az ünnepségen többek között versekkel, hegedűelőadással és dalokkal emlékeztek meg az államalapítás és Szent István király ünnepén.