Font Sándor, Bács-Kiskun megye 3. számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője az átadóünnepségen kiemelte: egy több mint 40 éves álom és egyben egy 40 éves terv valósult meg az elkerülő út átadásával, hiszen Soltvadkerten már több évtizeddel ezelőtt is igazoltan nagy forgalom volt.

Kiemelte: az elmúlt évtizedekben az Orbán-kormánynak köszönhetően számos nagyberuházás valósult meg a településen, egyebek mellett 2002-ben zárultak le a szennyvízcsatornázás munkálatai, 2003-ban adták át a város művelődési házát, majd 2014-ben a kéttannyelvű óvodát.

Az országgyűlési képviselő szerint közeledve Soltvadkert újratelepítésének 300 éves évfordulójához egyre égetőbb probléma a fiatalok elvándorlása a városból.

Mint mondta: halvány reményt adhat a Budapest-Belgrád gyorsforgalmi vasút megépülése, amely révén akár egy órán belül Budapest belvárosába is el lehet jutni.

Helyi szinten "a város lakosságmegtartó erejét azonban egy 50 hektáros ipari park megépítésével fokoznák, hiszen olyan vállalkozásoknak adnának teret, amelyekért a tanulmányaikat befejező fiataloknak is érdemes lehet visszatérni a településre" - fogalmazott a politikus.

Font Sándor felidézte, hogy ehhez kapcsolódóan néhány hete átadtak egy transzformátorállomást a település közelében, amelynek kapacitása úgy lett tervezve, hogy az ipari park megépülését követően akár megduplázható. Az elkerülő út tervezésekor pedig szintén gondoltak a jövőre is, hiszen annak egyik körforgalmából közvetlen leágazás vezet majd az ipari parkhoz - tette hozzá.

Temerini Ferenc, Soltvadkert polgármestere arról beszélt, hogy az 53-as és 54-es utakat 1934-ben nyilvánították másodrendű főutakká, azonban csak a hatvanas évek közepére váltak valódi főutakká. A két út Soltvadkerten átvezető több mint három és fél kilométeres közös szakaszát országos szinten is ritka nagy forgalom terheli - fogalmazott.

Az első elkerülő út tervek már a rendszerváltás környékén elkészültek, a 90-es években azonban még nem volt egységes a város vezetése az elkerülőt illetően.

Az ezredfordulóra "a közúti forgalom fejlődése, átrendeződése, annak zavaró hatása azonban már kikényszerítette a város többségi döntését", így 2006-ra elkészülhettek Soltvadkert várost elkerülő útjának tanulmánytervei is - tette hozzá.

Mint mondta: a tervezés során különös nehézséget jelentett az elkerülő út és a Budapest-Belgrád vasútvonal munkálatainak összehangolása, de emellett a tervezőcsapat mindvégig tekintettel volt a város egyedi kéréseire is. Így sikerült elérni, hogy a Vadkerti-tó felé tartók aluljárón kerékpározhatnak át az elkerülő út alatt, de a nyomvonal végleges kijelölésekor is figyelembe vették a városvezetés szempontjait - tette hozzá.

Temerini Ferenc kiemelte, hogy a teljes kivitelezést a Soltút Útépítő Fenntartó és Kereskedelmi Kft. végezte, amely nemcsak magyar, de Bács-Kiskun vármegyei székhelyű is.

A helyszínen kiosztott sajtóközlemény szerint az elkerülőút első üteme 2024 szeptemberében fejeződött be, amelynek során az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában, hazai forrásból 4,8 kilométer hosszú kétszer egy sávos főút épült. Az új nyomvonal külön szinten keresztezi a 150-es számú Budapest-Kelebia vasútvonalat. A fejlesztés részeként kialakítottak három körforgalmú csomópontot, két közúti ellenőrző helyet, két buszöblöt, továbbá a főpályát keresztező önkormányzati és földutak épültek 4,2 kilométer hosszon, de a keresztező kerékpárutakat is átépítették 437 méter hosszon.

A második ütem keretében - az első ütem folytatásaként - 4 kilométer hosszú kétszer egy sávos főút épült két körforgalmú csomóponttal. A projekt során emellett a főpályát keresztező önkormányzati és földutak kivitelezése is megtörtént 2,2 kilométer hosszon, valamint a meglévő 53-as főút nyomvonala mellett a kerékpárutat is átépítették további 173 méter hosszon.

Az átadóünnepségen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, és jelen volt Lázár János építési és közlekedési miniszter.