Bóka az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarország azt szorgalmazza a keddi tanácskozáson, hogy a csütörtökön kezdődő EU-csúcson a tagállamok vezetői "egy rövid szövegben tegyenek említést arról, hogy a háborúban azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség". Mint mondta, a magyar javaslat nem kapott támogatást más tagállamok részéről, ezért nem lát esélyt arra, hogy csütörtökön konszenzus szülessen az Ukrajnával kapcsolatos európai tanácsi szövegről.

Hozzátette: Magyarországon lezárult az Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazás, és a magyar miniszterelnök ennek eredményének ismeretében vesz részt az ülésen, ez határozza meg a kormány álláspontját. A közel-keleti válságról szólva a miniszter kiemelte: Magyarország alapvető érdeke a feszültség csökkenése, mert a konfliktus éleződése terrorveszélyt, erősödő migrációs nyomást és energiaár-növekedést jelentene. "E tekintetben is teljes mértékben támogatjuk Trump elnök békekezdeményezését" - fogalmazott.

Az európai biztonság- és védelempolitika kapcsán Bóka elmondta: a magyar álláspont szerint Európának a tagállamok védelmi képességeinek fejlesztésére kell koncentrálnia, "nem tehetjük meg, hogy a kapacitásokat harmadik ország védelmére kiszervezzük." A védelmi kiadások kapcsán kiemelte: elengedhetetlen, hogy a tagállamok számára nagyobb költségvetési mozgásteret biztosító nemzeti mentesítő záradékok kiszélesedjenek és határozatlan időre meghosszabbodjanak. Hangsúlyozta: az EU-s költségvetésből finanszírozott védelmi kiadásokat a tagállamok nemzeti hozzájárulásként is el kell hogy tudják számoltatni. 

A versenyképesség kérdését érintve a miniszter felidézte: a budapesti nyilatkozat szerint - amely a magyar elnökség alatt született - az európai versenyképesség egyik legnagyobb akadálya a kiemelkedően magas energiaárak. "Azt vártuk az Európai Bizottságtól, hogy olyan előterjesztéseket tegyen, amelyek hozzájárulnak az energiaárak csökkenéséhez és a fogyasztók terheinek mérséklődéséhez. Ehelyett a REPowerEU csomagot kaptuk, amely az árak növekedése mellett ellátásbiztonsági problémákat is jelent." Bóka felszólította a bizottságot a csomag visszavonására, és hasonló aggodalmakat Szlovákia is megfogalmazott. "Magyarország és Szlovákia ebben a kérdésben egyeztetetten, koordináltan lép fel - és ez várhatóan így lesz az Európai Tanács ülésén is - tette hozzá.

A bővítéspolitikával kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: pozitív jelzést kell küldeni a Nyugat-Balkán országai számára. Magyarország szerint a csatlakozási folyamatot fel kell gyorsítani, mert "ezeknek az országoknak a jövője az Európai Unióban van" - mondta. Az európai szemeszter keretében megfogalmazott országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban Bóka bírálta a bizottságot, amely szerinte az árstop, kamatstop, rezsicsökkentés eltörlését, valamint az extraprofitadók kivezetését kívánja elérni. Hangsúlyozta: a különböző tanácsi formációknak, illetve magának az Európai Tanácsnak sincs érdemi lehetősége reagálni ezekre az ajánlásokra. "Ez az egész Európai Szemeszter-folyamat hitelességét veszélyezteti" - zárta nyilatkozatát a miniszter.

(MTI)