Kifejtette, a magyar elnökség a szerepre tudatosan készült, konszenzusos elnökségi programot sikerült elfogadni. Az egyeztetések száma csaknem elérte a 400-at, ami példanélküli az uniós elnökségek történetében. Az Európai Unióban a változás igényét, szükségességét, lehetőségét kívánták megjeleníteni, és azt, hogy ebben a magyar elnökség a katalizátor legyen. Kijelentette, a magyar uniós elnökség karakteres volt; a magyar kormánynak karakteres elképzelése van arról, hogy az uniónak hogyan kellene működnie. A miniszter szólt arról is, hogy a magyar elnökség aktív volt, számos önálló kezdeményezéssel élt, példaként említette a budapesti nyilatkozat az európai unió versenyképességének erősítésére. A magyar elnökség stratégiai volt, mivel olyan kérdéseket tett az asztalra, amelyek nem egyszerűen az elnökségi félévre, hanem az azt követő 5 éves intézményi időszakra orientálja a politikai eszmecserét, útkeresést. A magyar elnökség az intézményi átmenet tekintetében is sikeres volt: az állam és kormányfők megválasztották az Európai Tanács új elnökét, javaslatot tettek a bizottság elnökére, a kül- és biztonságpolitikai főképviselőre. Bóka János kitért arra, hogy az európai uniós intézményekkel az együttműködés az elnökség alatt nem volt problémamentes, egyes informális rendezvényekre bojkott vonatkozott, de a november 7-8-i ikercsúcson a bizottság elnöke részt vett, innentől kezdve a bojkottal kapcsolatos politikai kommunikáció jelentősen enyhült. Az Európai Parlament (EP) részéről nem tapasztaltak lojális együttműködést az elnökség alatt, ami nem volt váratlan, hiszen az előző EP-ciklusban 21, Magyarországot támadó állásfoglalás született. Az Európai Parlament elzárkózott az európai polgárok életét befolyásoló témákban, például a vízumpolitika, a migráció, a szennyvízgazdálkodás, a szociális rendszerek koordinációja, a korrupció elleni küzdelem ügyében - sorolta. A magyar elnökségi prioritások megvalósulásáról szólva Bóka János beszámolt arról, hogy elsődleges célkitűzés volt az európai uniós versenyképesség politikai fókuszba állítása, ez sikeres törekvés volt, 2024 november 8-án elfogadták a budapesti nyilatkozatot, amely 12 pontban jelöli ki a fő cselekvési területeket. Az európai védelempolitika megerősítés is prioritás volt, ezen a területen is sikerült komoly eredményeket elérni - mondta. A bővítéspolitikában a magyar elnökség tevékenysége a Nyugat-Balkánra irányult. Megjegyezte, az utolsó sikeres tárgyalás lezárása 2011-ben az előző magyar elnökség idején történt, Horvátország esetében. Prioritás volt az illegális migráció megfékezése is, tavaly októberben részleges, de egyértelmű fordulat bontakozott ki a tanács tagjai között a migrációs politikában - hangsúlyozta. Bóka János méltatta az agrár területen elért együttműködést is, példátlannak nevezte az EU történetében, hogy tavaly decemberben 27 tagállam agrárminisztere egyhangúlag támogatta a gazdaközpontú, 2027 utáni közös agrárpolitikáról szóló tanácsi következtetéseket. Bóka János meghatározó politikai és egzisztenciális kérdésnek nevezte az orosz-ukrán háborút. A magyar álláspont az elnökség alatt is az volt, hogy békére van szükség, ehhez tűzszüneten és érdemi béketárgyalásokon vezet az út. Ez az álláspont komoly megerősítést kapott az azóta hivatalba lépett Trump-adminisztráció révén - fejtette ki. Alapvetően két álláspont van, az egyik szerint a háborúnak véget kell vetni azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal, a másik szerint a háborút tovább kell folytatni. "Mi azt gondoljuk, hogy a konfliktusnak tárgyalásos megoldása lesz, az EU-nak részt kell venni olyan tárgyalásokon, amely az új európai biztonsági architektúrát meghatározzák, és ezeken Oroszország részvétele nem megkerülhető" - mondta. Kiemelte, a magyar uniós elnökséggel versképességi fordulatot kívántak elindítani, de ehhez továbbra is szükség van a szabályozás egyszerűsítésére, az energiaárak mérséklésére, és arra, hogy reális iparpolitikát folytassunk, összebékítve az ipar- és klímapolitika célkitűzéseit. Közlése szerint a múlt héten a bizottság hitet tett amellett, hogy 2040-ig 90 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, de ebben nincs legfelsőbb szintű politikai konszenzus. A miniszter azt mondta, a 90 százalékos klímacélt nem látja összeegyeztethetőnek az iparpolitikai és versenyképességi célkitűzésekkel. A miniszter a nyugati világ legnagyobb, az EU intézményeit is érintő korrupciós botrányának nevezte, "a civil szervezetek finanszírozási botrányát", a támogatott civil szervezetek egyértelműen politikai tevékenységet folytattak, és a finanszírozásuk nem volt transzparens - mondta. Közölte, az Általános Ügyek Tanácsában kezdeményezte, hogy a tanács kérjen hozzáférést a finanszírozási szerződésekhez. Emlékeztetett: az Európai Parlament 2024-ben keresetet nyújtott be a EB-vel szemben, és megtámadta azt a határozatot, amely a kohéziós források egy részéhez hozzáférést biztosít Magyarország számára. Elmondta: hétfőn levélben kérte ez Európai Néppárt, a szocialista, liberális és zöldpárti frakció vezetőit hogy a határozatot vonják vissza. Hangsúlyozta, komoly kétségek vannak azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna teljesíti-e azokat az alapokat, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások érdemben elkezdődjenek. "A magyar kormány értékelése az, hogy Ukrajna EU-s csatlakozása nem áll Magyarország érdekében, és ennek megfelelően fogja az álláspontját kialakítani" - jegyezte meg.

(MTI)