Bóka János felidézte, a legenda szerint a Nándorfehérvárt ostromló nagy török ágyúk hangja tiszta és csendes időben Szegedig is elhallatszott. Nem tudni, hogy a szegediek valóban hallották-e az ágyúdörgést, de az biztos, hogy hallani vélték, mert pontosan tudták, mi fenyeget és mi forog kockán. A szegediek - akik erőn felül kivették részüket a haza védelméből - pontosan tudták, hogy ha Nándorfehérvár elesik, akkor Szeged és vele a Tisza és a Maros szöglete is török uralom alá kerül - hangsúlyozta a politikus.

A miniszter szavai szerint a diadalnak mindig sok gazdája van, de nem túlzás azt állítani, hogy a nándorfehérvári győzelem a szegediek győzelme is volt. Bóka János hangsúlyozta, Magyarország Európa bástyája volt akkor, ahogyan most is az. Magyarország Európát és az európai kereszténységet védte akkor, ahogyan védi ma is. Magyarország és a magyarok akkor is azért küzdöttek, hogy megmaradjanak és megmaradhassanak annak, akik. "Akkor sem voltunk egyedül: voltak barátaink, támogatóink és harcostársaink. De már akkor is csak magunkra számíthattunk és csak magunkban bízhattunk, és már akkor is voltak közöttünk olyanok, akik a hatalomért vagy a vagyonért idegen urak hűbéresei lettek" - mondta a politikus.

Bóka János kifejtette, a Kárpát-medence története a velünk élő példa: "nem magától értetődő, hogy vagyunk, és nem magától értetődő, hogy leszünk holnap is régi és új birodalmak gyilkos szorításában és fojtó ölelésében". Hozzátette: "az sem magától értetődő, hogy unokáink is emlékezni fognak Hunyadi Jánosra és a nándorfehérvári diadalra, hogy számukra is jelent még valamit Kapisztrán János lángoló hite vagy a déli harangszó".

A Nándorfehérvári Emléknapokat a török felett aratott diadal 550. évfordulója alkalmából szervezték meg 2006-ban a szegedi ferences rendház alsóvárosi kultúrházának munkatársai. Azzal a szándékkal hívták életre a Hunyadi János győzelmére emlékező rendezvényt, hogy a sajnos nagyszámú nemzeti gyásznapjaink mellett a világraszóló győzelmeink előtt is méltóképpen tisztelegjenek. A Kapisztrán Szent János vezetésével dél felé vonuló keresztesek 1456 nyarán megálltak a szegedi ferences rendház mellett, a mai Mátyás téren, így a Nándorfehérvári Emléknapok, a helyszíne révén közvetlen kapcsolatot teremt a történelmi eseménnyel. A Hunyadi János vezetett keresztény magyar seregek 1456. július 22-én mértek megsemmisítő vereséget II. Mehmed török szultán hadaira.

A napot 2011-ben az Országgyűlés a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. 

(MTI)