A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a kormány a közlekedés ügyét nemcsak infrastrukturális szervezési, hanem társadalmi és kulturális kérdésnek is tekinti, hiszen a minőségi közlekedés a közösség egyik legfontosabb tartópillére.

A hazai közlekedés számos vezető szakembere részvételével megtartott eseményen Fónagy János beszédében kitért arra, hogy a baloldali kormányzás mostohagyerekként kezelte a vasúti közlekedést, vasútvonalakat zárt be, vasutas családokat sodort bizonytalan helyzetbe, és lepusztított vasúttársaságot hagyott maga mögött.

 „Magyarországnak vasútbarát kormánya van. A közel 300 milliárd forintos adósságállomány 2022. február végére 25 milliárd forintra csökkent, ezáltal a nemzeti vasútvállalat átlátható működési keretek között, fenntartható finanszírozási pályára állt. 2010 óta hozzávetőleg 1700 milliárd forint európai uniós és állami forrást kötöttünk le vasúti infrastruktúra- és járműfejlesztésre. Ezen forrásokból közel 1100 km vasúti pálya újult meg, valamint a pályafejlesztésekkel érintett eddigi 150 állomáson túl további 50 vasútállomás és pályaudvar megújítása indult meg” – emelte ki az államtitkár.

Fónagy János a jövőbeni célokat ismertetve elmondta, hogy a hazai közlekedésfejlesztési erőfeszítések középpontjában a következő 10-15 évben egyértelműen a vasút áll. „A következő időszakban mintegy 6000 milliárd forintos vasútfejlesztés várható az országban, ebből 2000 milliárd forintot a gördülőállomány fejlesztésére, 4000 milliárd forintot pedig a közlekedési infrastruktúrára szánunk. A kormány 2025-ig összesen csaknem 30 milliárd forinttal erősíti meg a kötött pályás teherfuvarozás versenyképességét. A cél az, hogy rövid időn belül 25 év alá szoríthassuk a magyar vasúti járműállomány átlagéletkorát, illetve hogy a járműveket 60-70 százalékos hozzáadott értékben Magyarországon gyárthassuk” – vázolta fel a kormány vasúti céljait a miniszterhelyettes.

A Közlekedéstudományi Egyesület elnöke az autópálya-fejlesztések kapcsán kiemelte, hogy a hazai gyorsforgalmi hálózat hossza mára megközelíti a kétezer kilométert, míg az alsóbbrendű utak esetében több mint hatezer kilométeren történt helyreállítás.

A miniszterhelyettes a kormány szakpolitikai célkitűzésével kapcsolatban elmondta: „Kiemelt cél, hogy bármely hazai településről harminc percen belül elérhető legyen egy négysávos út. Ez a lakosok csaknem háromnegyede esetében már teljesült, 2025-re pedig a hazai települések háromnegyede - tízből kilenc ember - félórás közelségben lesz egy négysávos úthoz, gyorsforgalmi utakon lehet eljutni minden megyei jogú városba és tizenegy határállomásig. Idén a tavaly évtizedes csúcsot is jelentősen felülmúlhatjuk: több mint 1500 kilométernyi felújítás javíthatja a családok életminőségét, a vállalkozások versenyképességét. A 300 milliárd forintot meghaladó összértékű beruházások túlnyomó hányadát a gazdasági növekedésnek köszönhetően a hazai költségvetés terhére valósíthatjuk meg” – tette hozzá Fónagy János.