Zsigó Róbert ünnepi beszédében hangsúlyozta: a gyökerek, a kultúra, a hagyományok összekötik a magyarokat. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kultúra napján ezeket a kincseket ünnepeljük, "melyek nemzetünket egységesítik, az emberi tartásunkat pedig nemesítik".

Kitért arra, hogy a magyaroknak "újra és újra energiát kell fektetni" abba, hogy megemlékezzenek nemzeti egységükről, az ezért hozott áldozatokról. "Össze kell kapaszkodnunk most is, amikor a szomszédunkban még mindig háború zajlik, amikor Európa nyugati fele kulturális zsákutcába kormányozza önmagát, és amikor egyesek hol fondorlattal, hol pedig félelemkeltő nyomásgyakorlással meg akarják törni a magunkba és a közösségünkbe vetett hitünket" - jelentette ki. Hozzátette: a magyarok az összetartozást "kiállásként demonstrálják", mert meg kell védeni a közösségeiket.

Emlékeztetett arra, hogy Kodály Zoltán is sokszor "dacolt a fősodorral", és amikor a kommunisták le akarták cserélni a Himnuszt, ellenállt. Bátorságának is köszönhető, hogy ez "összetartozásunk legerősebb jelképe" - mondta.

Felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány számos területen tesz a nemzeti összetartozásért és a határon túli magyar kulturális, felsőoktatási, oktatási intézmények helyzete ugyanolyan fontos számára, mint az anyaországiaké. Az erdélyi, marosvásárhelyi magyarok is számíthatnak rá - mondta.

Dolhai István, Magyarország csíkszeredai főkonzulja köszöntőjében a kultúra fontosságáról beszélt, rámutatva: számos nép tűnt el, mivel nem őrizte kultúráját. Hozzátette: a magyaroknak más tapasztalata van erről, a török hódoltság óta tudják, hogy amíg él a kultúra, él a nemzet.

Kölcsey Ferenc és a reformkor államférfijai is tudták, hogy az egyetlen utat a nemzet felemelkedéséhez a kultúra jelenti, mely egyszerre nemzeti és egyetemes - mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy Kölcsey költeménye "egy újfajta nemzettudatnak az első vallomása" volt.

"A Himnusz annak a felismerésnek a megnyilvánulása, hogy mindenki, aki magyarul beszél, érez, álmodik, gondolkodik, a magyar történelemmel vállal sorsközösséget és a magyar hagyományokat tekinti magáénak, az magyar" - foglalta össze a főkonzul.

Péter Ferenc, a Maros megyei közgyűlés elnöke is a közös örökség megélésének nevezte a magyar kultúra napját, az ünnepségnek helyet adó marosvásárhelyi Kultúrpalotáról pedig a közösség értékeként beszélt.

"Az erdélyi magyar kultúra egyetemes értékeket teremt, és a mi feladatunk, hogy ezeket a nagyvilág számára is bemutassuk" - zárta beszédét az örökség ápolásának közös felelősségét hangsúlyozva.

Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere rámutatott, hogy a városban élő magyarok "képesek újra és újra megszerezni maguknak a kultúrát", és úgy vélte, manapság továbbadni a legnehezebb ezt. Marosvásárhely a kultúra városa is - húzta alá, a város egyediségét emelve ki. "Vagyunk annyira erősek, hogy a kultúra a hétköznapjainkat színezze" - fogalmazott.

A gálaesten Bogdán Zsolt kolozsvári színművész Bartis Attila író novellái közül adott elő válogatást Becsomagolni egy egész életet címmel. A marosvásárhelyi születésű szerző írásaiban az erdélyi város múltbeli hangulatát idézi meg. Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Zenekara és Énekkara adta elő Pataki Adorján tenor és Horváth József karmester közreműködésével.