A tárcavezető felhívta a figyelmet: Magyarországon a KSH legfrissebb adatai szerint a III. negyedévben véget ért a technikai recesszió, a másodikról a harmadik negyedévre 0,9%-kal nőtt a gazdaság, amely az uniós tagállamok között a harmadik legnagyobb növekedés. A járvány utáni kilábalást tekintve szintén előrébb jár Magyarország, a pandémia előtti szintet már 5,3 százalékkal múlja felül a gazdaság teljesítménye, míg az uniós átlag 3,5 százalékon áll – jegyezte meg a miniszter. 

Varga Mihály emlékeztetett: a gazdaságpolitika azért válhatott sikeressé, mert a kormány azt a helyi gazdasági szereplők bevonásával alakította ki. Mint mondta: 2010-től a munkaalapú gazdaság kiépítésével az adóztatást a termelési oldalról a fogyasztási oldalra csoportosítottuk át, miközben a munkát terhelő adókat és járulékokat több lépésben csökkentettük. A miniszter rámutatott: a kormány számára továbbra is alapvető cél a költségvetés stabilitásának megőrzése, a hiányt ebben az évben 5,2%-ra, jövőre 2,9%-ra mérsékeljük, az államadósságot pedig 70% alá visszük, amely jóval kedvezőbb az uniós átlagnál. 2010 óta a családok arányát 3%-ról 20%-ra javítottuk az adósság finanszírozásában, az államadósság kamatkiadásainak közel 80%-át ma már hazai lakossági és intézményi befektetők felé fizeti az állam. Ebben fontos szerepet töltenek be a magyar állampapírok is, amelyek stabil finanszírozási lehetőséget biztosítanak a költségvetés számára – szögezte le Varga Mihály. 

A jövőbeni kilátásokról szólva a tárcavezető elmondta: a világban zajló változások, a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és elektromobilitás térnyerése mellett a kormány továbbra is a gazdaságélénkítést, a munkahelyteremtés helyezi a középpontba. Ugyanakkor ez kiegészül a hatékonyságnövelés és területi kiegyenlítődés kritériumaival, valamint az önellátás képességének megteremtésével a lehető legtöbb területen. Ebben a munkában a kormány továbbra is számít a piaci szereplők munkájára, és a vállalatok együttműködésére – jegyezte meg a miniszter.