A kormány elkötelezett a magyar élelmiszeripar tovább fejlesztése és az élelmiszeripari beruházások támogatása mellett, mert a mostani háborús idők is igazolják,  azokra nagy szüksége van a magyar családok ellátásához, a gazdasági növekedéshez és munkahelyek védelméhez.

Dr. Nobilis Márton kifejtette, hogy a háború és a brüsszeli szankciók következtében az élelmiszerinfláció volt a legjelentősebb, ezért a kormány a csökkenés elősegítése érdekében először élelmiszerárstopot vezette be, hogy ezzel is megvédje a magyar családokat, most pedig nemzetközi példák alapján a boltok kötelező akciózásának bevezetéséről döntött.  Így a 20 termékkör meghatározásával mindig lesz egy olyan fogyasztói kosár, amelyben a leginkább fogyasztott élelmiszerek kedvezőbb árral szerepelnek.

A cél az, hogy a vásárlók széles termékkínálattal és a lehető legkedvezőbb árakkal találkozzanak. Kifejtette, a decemberi inflációs csúcs után elindult a csökkenés és minden bevezetett intézkedés egyetlen és legkiemelkedőbb célja, hogy az árak csökkentésével és a versenyhelyzet fokozásával már a közeljövőben tovább mérséklődjön az infláció.

Az államtitkár kiemelte, a kormány az előző  Európai Uniós fejlesztési időszakban, 2014 és 2020 között 468 milliárd forinttal támogatta a magyar élelmiszeripart, a jelenlegi, 2021 és 2027 közötti ciklusban pedig 750 milliárd forintot különített el erre a célra.

Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára a kerekasztal beszélgetésen kihangsúlyozta, a szakterület már most teljes erőbedobással készül Magyarország Uniós elnökségére, melyre 2024. év második félévében kerül sor. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy sok feladatunk és felelősségünk van abban, hogy megtaláljuk az együttműködési lehetőségeket. A szabályzások kialakításakor is figyelni kell a piaci igényeket, és ehhez is elégedhetetlen a folyamatos kommunikáció. A fejlődéshez azonban tudatos fogyasztókra is szükség van- ezzel zárta sorait.