A mi válaszunk a szétcsúszásra az egység - hangsúlyozta a kormányfő, aki azt javasolta, hogy a következő évek nemzetstratégiájának "veleje" legyen az, hogy miközben "szétcsúszik és dezintegrálódik körülöttünk a világ", a magyar együttműködés erősödik. Úgy értékelt: az Európai Unió is a szétesés felé tart, szétcsúszik, mert saját döntéseit nem hajtja végre.
Leszögezte: 2024-ben és 2025-ben vissza kell térni a növekedéshez és az erősödéshez, és ennek meg is lesznek a pénzügyi alapjai. Úgy fogalmazott: a minimálbér emelése is azt mutatja, hogy az "élet kezd visszatérni a magyar gazdaságba, sikerül a magyar gazdaságot kivontatni a recesszióból", és ez lehetőséget ad a határon túli magyar fejlesztési programok újraindítására is.
A kormányfő a migrációval kapcsolatban kijelentette: fenn kell tartani azt az álláspontot, hogy csak a magyarok mondhatják meg, kik és hogyan tartózkodhatnak Magyarország területén. Az Európába érkező muszlim bevándorlókkal kapcsolatban azt mondta: a nyugat-európai országok vezetői abban gondolkodnak, hogy ahogyan szekularizálták a hagyományos európai keresztény közösségeket, majd ugyanúgy szekularizálni tudják a más vallási bázison érkezőket is. De azok egyáltalán nem akarnak szekularizálódni, másfajta életfilozófiában érzik magukat otthon, amelyet ráadásul magasabb rendűnek látnak a szekularizált európai életnél - mutatott rá. Ezért a valós integráció lehetősége - a korábbi magyar megítéléssel egybehangzóan - rendkívül csekély, erre építeni a bevándorláspolitikát istenkísértés - jelentette ki a kormányfő.
Magyarországnak sem szabad ilyet csinálni, hanem szigorítani kell a szabályokat, mert a 2007-es idegenrendészeti törvény jóval a "migrációs infláció" előtti korszakban született, így "nem zár rendesen". Átlátható, világos, tiszta, kikényszeríthető rendszert kell alkotni, mert különben elsöpörnek bennünket a nyugatiak – figyelmeztetett.
Orbán Viktor a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb, legfájdalmasabb pontjának a kárpátaljai magyarság helyzetét nevezte, hozzátéve, hogy itt látja legkevésbé annak az esélyét, hogy a "felhők rövidtávon eloszoljanak". Ebben a pillanatban szinte semmi nincs, amit Magyarország kínálni tudna Ukrajna számára, mert olyan útvonalon haladnak, ami a "semmibe vezet", és ehhez "nem akarunk segédkezet nyújtani" - jelentette ki. Aláhúzta: az Ukrajnával kapcsolatos magyar külpolitikán ezért nem áll szándékukban változtatni, de - fogalmazott - "a legrosszabb érzésekkel tesszük mindezt".
Humanitárius segítséget tudunk nyújtani, de semmilyen lépést nem teszünk, ami közelebb vinne bennünket a háborúhoz - erősítette meg. Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok minden tekintetben számíthatnak Magyarország támogatására. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a véres, honvédő háborút folytató Ukrajnának még mindig van elegendő figyelme arra, hogy a magyarokat "vegzálja". Úgy fogalmazott: nem túlzó, hogy a magyar nyelv és oktatás szempontjából a helyzet a Szovjetunióban volt jobb.
Megosztom